2024. november 8., péntek

  • november 08, 2024
  • Ismeretlen szerző



Több éve elkötelezett szociális munkásként, civil segítőként nem tudok elmenni szó nélkül Forgács István cikkének megállapításai, illetve az általa sugallt fals szegénykép és a hátterében álló szegénypolitikai, paternalista gondolkodás mellett.

„Felelősen gondolkodó, a társadalmi felzárkózás és a cigány közösségek kérdését ismerő ember nem támogathatja a családi pótlék pénzbeli emelését” – írja ő. Ennek azonban az ellenkezője igaz.

A családi pótlék a leguniverzálisabb és a legracionálisabb állami juttatás. Nem segély, hanem az állam így ismeri el a gyermeknevelés erőfeszítéseit. Ugye, nem kell senkinek magyarázni, hiszen egyértelmű, hogy a gyermekvállalás közgazdaságilag nem éri meg, extra feladatokkal, „munkával jár”.

A családi pótlék valóban újraelosztás, összege, vagyis a juttatás mindenkinek (gyerekszámtól függően) ugyanaz, szemben a csokkal, a családi adókedvezménnyel. Utóbbi kettő – talán ezt se kell magyarázni, számos elismert szakember megtette már – a középosztályt támogatja, és egyenlőtlenül, jövedelemarányosan oszt újra. Ha valaki úgy érzi, nincs szüksége a családi pótlékra, természetesen fel lehet ajánlani, ahogy azt sokan teszik, mélyszegénységben élő családoknak vagy velük foglalkozó civil szervezeteknek, de ez egyéni döntés, az attól még minden, gyermeket nevelőnek jár.

20 éve foglalkozom segítőként mélyszegénységben élőkkel, t apasztalatom szerint a családi pótlékot a kocsmában elverő cigányember képe hamis, de legalábbis nagyon sarkos és szélsőséges. Ezen esetek mögött gyakran betegség, függőség áll. A szegregátumban vagy mélyszegénységben élés legfőbb hajtóereje a túlélés, valósága mindig a most valósága, de még ebben a mostban és túlélésben is többnyire elsőbbséget élveznek a gyerekek fizikai szükségletei. Ha mégsem így van, még mindig ott van minden településen a gyermekvédelmi rendszer, mely a gyermekjogok maradéktalan érvényesülésén köteles ügyködni, kontrollfunkcióval, eszközökkel – papíron legalábbis – rendesen felvértezve.

Az alanyi jogon járó juttatás állampolgárrá tesz, az utalvány kiskorúsít.

Ferge Zsuzsa fogalmaz nagyon találóan: „A segélyezés az ördögtől való.” (Élő Anita: Szegénységcsapda – interjú Ferge Zsuzsával, Heti Válasz, 2005. június 9.)

De miért is?

A segélyt kérni kell, de legalábbis igényelni. A rászorultságot igazolni (ahol a kérelmezőben, joggal, sokadszorra tudatosul, hogy ő bizony más), a segélykérelem elutasítható, akár mert a kérelmező úgy viselkedik, vagy nem szimpatikus, stb. És igen, van a szegénységnek, a kiszolgáltatottságnak szégyene. Nagyon könnyen helyeződik a segélyt igénybe vevő kiszolgáltatott szerepbe. A gyerekek után igénybe vehető segélyek nagyrészt a nőket, édesanyákat teszik kiszolgáltatottá, megbélyegzetté.

Ha tehetem (ahogy jelenleg is), olyan, terepi munkát végző szervezetnél dolgozom (akár bérért, akár önkéntesen), ahol nem segélyt adok, hanem esélyt, ahol a szegény nem kiszolgáltatott megmentendő, hanem partner, a szó legnemesebb értelmében. Munkahelyem, a Bagázs Közhasznú Egyesület nem ad adományt. Segítséget, támogatást, integrált programokat, lehetőséget annál inkább.

Személy szerint nem vagyok radikális adományellenes, vagyis adtam már „krízissegélyt” pénzben is, szükséghelyzetben – nem bántam meg.

A tárgyi adomány felfogható úgy is, hogy az adományozó odaadja, ami számára felesleges, de felfogható ajándéknak és figyelmes gesztusnak is. A menstruációs szegénység éppen ezért jó példa, magam is támogatom, támogattam a #nemluxustaska Adománygyűjtő Mozgalom 2022-t, amely igen kiválóan céloz, hiszen a szegénységben, az itt és most túlélési küzdelmében a megoldandó kiadások között a tűzifával, a gyerekétkezéssel, -ruháztatással szemben gyakran hátrébb sorolódik a betét vagy a sampon.

Azzal azonban, hogy ez az adományozás utalványban történjen, egyetlen porcikám sem ért egyet. Mostanában a (szerintem igenis alacsony) szociális bértáblával kapcsolatban mindig eszembe jut, amikor kezdő szakemberként, egy karitatív szervezetnél dolgozva, a ruhapénz elköltése közben szinte könyörögtem az eladónak, hogy gyerekruhák helyett írjon felnőttkabátot a számlára, mert a gyerekemnek volt szüksége ruhára – hát nem volt kellemes.

Senkiben ne legyenek kétségek, utalványt adni rossz. Kiskorúsít, és gazdaságtalan.

Állítom, hogy a magyarországi 700 szegregátum szinte egyikének közelében sincsen olyan bolt(hálózat), ahol az utalvány gazdaságosan elkölthető volna, viszont a szomszédban ott az „uzsi”, a „kamatos Klári”, ahol beváltható szükség esetén (természetesen felárral).

Éppen ezért gyakorló szakemberként, oktatóként hiszek az emberi méltóságban, választott szakmámban a partneri kapcsolatok, a helyzetre reagálás, az esélyteremtés elveit vallom, és hiszek az érintettek bevonásának szükségességében.

Meggyőződéssel vallom és javaslom a 13 éve változatlan családi pótlék minimum duplájára emelését, ami nemcsak a szegények, hanem az egész magyar társadalom érdeke is.

A szerző szociális munkás, az ELTE TáTK mesteroktató-terepkoordinátora.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.


Címlapfotó: illusztráció

Forrás: index.hu


2024. november 6., szerda

  • november 06, 2024
  • Ismeretlen szerző




Ijedt nő kérte a miskolci mentők segítségét kedd reggel. A telefonáló elmondta, hogy hirtelen megindult nála a szülés és ezekben a percekben adott életet gyermekének egy közterületi mosdóban.

A mentésirányító a legmagasabb prioritásba sorolta a segélykérést. Azonnal levegőbe emelkedett a mentőhelikopter és két másik egységet is indítottak az újszülött és az édesanya ellátására. Szinte le sem tették a telefont, amikor a helyszínen landoló helikopter visszajelzett, hogy a helyszínen nem várja őket senki és a járókelők sem tudnak hasonló eseményről. A többi egység is megérkezett, mire a mentésirányító ismét elérte a bejelentőt, aki sokáig nem vette fel a telefont. Végül sikerült elérni a nőt, aki úgy tett, mintha nem is tudna a segélykérésről – számolt be az esetről az Országos Mentőszolgálat.

Kiderült a felnőtt nőről, hogy csak „csínytevésnek szánta” a bejelentést, ami miatt a mentők komoly erőket mozgósítottak. Az irányításon dolgozó bajtársak és a helyszínre riasztott mentők óriási megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy egy ízetlen, tréfának legkevésbé sem mondható telefon miatt feleslegesen érkezett az életmentő segítség. A helyszínre nemcsak a mentők, de a rendőrség munkatársai is riasztva lettek, így eljárás indulhat a „mókázó” bejelentővel szemben. Egyébként egy 12 éves roma lánynak adta ki magát a telefonban. Méltatlan és vérlázító, hogy felnőtt emberek ezzel szórakozzanak. Minden kérdésemre adekvát választ adott, fel sem merült bennem, hogy ilyesmit hazudik valaki”.


  • november 06, 2024
  • Ismeretlen szerző




Falusi Mariann elmondta, miért ilyen kevés a nyugdíja, és hogy miért tartja méltatlannak ezt a helyzetet.

 Falusi Mariann 4 napja lett nyugdíjas és felháborodott, hogy mennyit kap havonta: itt az összeg

Van egy Heti Libazsír című interjúsorozat, aminek a legutóbbi vendége a héten Falusi Mariann volt. A beszélgetésben a Pa-Dö-Dőből ismert énekesnő tesz egy nagy bejelentést: nyugdíjas lett.


A 65 énekesnő a főiskolai éveire emlékszik vissza az interjúban, és erről jut eszébe, hogy azok az évek nem számítottak bele neki a nyugdíjba. Ugyanis Falusi Mariann a héten lett nyugdíjas:


„4 vagy 5 nappal ezelőtt lettem nyugdíjas. Nem számították bele a főiskolai időszakot valahogy. Nem tudom, hogy ezt hogy számolják ki. ”

Falusi Mariann az interjúban elárulja, pontosan mennyi a nyugdíja:



„az emberen nem látszik, hogy az, hogy nyugdíjas, viszont az [meglátszhat], hogy mennyi nyugdíjat kap, és abból hogy fog tudni megélni, és itt nem magamról beszélek, mert hála a Jóistennek, ha az erőm engedi, akkor dolgozom, ameddig csak lehet. Ahogy elnézem a nyugdíjamat, élethosszig kell dolgoznom. De azért az a 86 ezer forint, amit én kapok nyugdíjnak, az nem hiszem, hogy olyan nagyon sok, amiből én nagyon meg tudnék jól élni.”


Sok előadóművész van ugyanolyan helyzetben, mint Falusi Mariann, de az énekesnő nem igazán tudja, hogyan jött ki a számára ez a döbbenetesen alacsony összeg. Mindenesetre felháborodásának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a színészek és művészek milyen helyzetben vannak ma Magyarországon a sportolókhoz képest:


„Nem igazán tudom, hogy ebbe mit számolnak bele, hogy ezt hogy csinálják. Én csak egy évet voltam egyébként külföldön, egy évet dolgoztam külföldön folyamatosan. Meg [számít] az eleje is, amikor jöttek be azok a kis jogdíjak, amikor itt-ott felléptünk. Azokat befizették. De vannak ismerősök, akik azt mondták, hogy annak idején lenyelte ezeket rendesen az ORI meg az Interkoncert meg ezek az intézmények, és lehet, hogy az sem számít bele. De ez az, amit szoktak mondani, tudod: hogy a sportoló, aki egyszer elindul az olimpián, az élethosszig kap pénzt. A színészek-művészek, akik végigdolgozzák az életüket, azoknak viszont azt mondják, hogy hát félre kellett volna tenni annak idején, amikor nagyobb volt a gázsi. Hát a nagyobb gázsi annak idején, amikor a Györgyivel kezdtük, kettőezer forint volt fejenként, és utána sem emelkedett olyan túlzottan. A mostani idő az, amikor elképesztő lehetőségek vannak meg gázsik, és tulajdonképpen nekem ár-érték arányban túlemelt valamik. Ha annak alapján állapítanák meg, mint ahogy szokott lenni, amikor valaki nyugdíjba megy, akkor az utolsó hány évet számolják, akkor az azért egy kicsit jobb lenne. De így ez elég vicces.”





Imádjuk azokat a háztartási trükköket, amelyek lehetővé teszik, hogy a háztartásban megszokott, meghatározott célra használt eszközöket sokkal több mindenre alkalmazhassuk, méghozzá kreatívan!

Az ilyen trükkök jellemzője, hogy olcsó, bármely háztartásban jelenlévő vagy pedig könnyen beszerezhető termékeket használ igen széleskörű problémák megoldásra.

Az alábbiakban azt láthatjuk, hogy az eredetileg tojás szeletelésére alkalmas konyhai eszközt mikében használhatjuk ettől eltérően, lágyabb állagú zöldségek és gyümölcsök szeletelésére, vagy akár gomba darabolása.

Íme, az alábbi videóban láthatjuk a rövid kis bemutatót. Nem vesz el sok időt belenézni, viszont annál hasznosabb tippeket adhat!





Szenvedni természetesen senki sem szeret, de biztosan észrevetted, hogy egyesek hajlamosabbak az önsajnálatra, és a rossz dolgok felnagyítására, mint mások. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valaki nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy már elborítják a borzalmak, és nincs más választása.

Ám vannak olyan emberek, akik sokkal jobb helyzetben vannak másoknál, mégiscsak szenvednek. A szenvedésre való hajlam a személyiségünkben gyökeredzik, amelynek természetesen az alapvető személyiségtípusokhoz, a csillagjegyünkhöz is köze van.


Ezek azok a csillagjegyek, amelyek a leginkább hajlamosak szenvedni:




Vízöntő


Nagyon sokszor át sem érzi a szenvedést, azonban mégis az attól való félelem határozza meg az egész életét. Azért keresi a változatosságot, a szabadságot, és sok esetben a földi örömöket, mert retteg attól, hogy elhatalmasodnak rajta a rossz érzések, mások pedig kihasználják és elhagyják őt. Éppen ezért nagyon nehezen enged közel magához másokat. Bár az is igaz, hogyha egyszer már közel kerültünk egy Vízöntő szívéhez, akkor soha nem felejt el minket, és egész életében hűséges lesz hozzánk.


Szűz


Nagyon a “fejében él”, mindent kielemez, és nem hagyja, hogy az érzelmei és a sorsa “szabadon működjenek”. Saját magával és másokkal szemben is igen kritikus, éppen ezért folyamatosan tart tőle, hogy mit gondolhatnak róla mások. Ám a megközelítési módja sajnos fordítva sül el! Éppen ezzel a megközelítési móddal tartja távol magától az igazi boldogságot, mivel a szíve egy képzeletbeli burokban dobog. Ha valaki túlzottan közel kerülne hozzá, ő inkább eltaszítja, csak ne kelljen szenvednie. Pontosan ez az, ami hosszan tartó szenvedésre kárhoztathatja a szüzeket.


Nyilas


Bár nagyon tehetséges, energikus, és sok esetben ezoterikus képességekkel is rendelkező személyiségtípusról van szó, aki egyáltalán nem kommunikál rosszul az emberekkel, valamiért mégsem érti őket igazán. Egyfolytában munkál benne egy olyan gyanú, hogy az emberek ki akarják őt használni, és éppen ezért mindent elkövet, hogy védelmezze velük szemben a személyes terét. Az árulástól való félelem következtében a tiszta, jó szándékkal közelítő emberek segítségét és visszautasítja. Ezért elmagányosodhat, sem más emberekhez, sem közösségekhez nem tartozik, és teljesen elszigetelődhet.


2024. november 4., hétfő

  • november 04, 2024
  • Ismeretlen szerző




Hozzávalók:



Tésztához:


30 dkg liszt


20 dkg margarin


10 dkg cukor


1 sütőpor


1 vaníliás cukor


1 db tojás sárgája


1 db citrom reszelt héja


 


A habhoz:


4 tojás fehérje


36 dkg cukor


 


Díszítéshez:


barack lekvár


5 dkg ét-  vagy tejcsokoládé, 1 evőkanál étolaj


 


A tészta hozzávalóiból linzertésztát készítünk. Jól


összegyúrjuk. Vékonyra  kb 3 mm-esere nyújtjuk.


Karikákat szaggatunk  belőle,és sütőpapírral  bélelt


tepsibe  tesszük, majd 180C°-on sütjük, de  vigyáz-


zunk  meg ne barnuljon. Még  forrón  szedjük  ki a


tepsiből  mert ha  meghűl  akkor  nagyon törik.


Elkészítjük a habot: 24 dkg cukrot kevés vízzel( épp


hogy ellepi a cukrot) sűrűre főzzük. Ezt  nagyon kis


lángon csináljuk, mert ha karamellizálódik a cukor


akkor  nem lesz  szép fehér. Míg  főzzük kevergetni


nem szabad. Addig  főzzük  amíg szépen gyöngyözni


nem kezd. Közben a tojásfehérjét fölverjük a mara-


dék 12 dkg cukorral. Kemény habot  verünk. Lassan


hozzácsorgatjuk a főzött cukrot.. A főzött cukorral


együtt  még egy rövid ideig verjük a habot. ( A hab


kemény legyen)


Ezután a már meghűlt linzerkarikákat  visszarakjuk  a


kihűlt  tepsikbe  és nyomózsákból a habból kört


formázunk  rá. Utána a sütőbe 100C°-on szárítjuk


kb. 15 percet. ( addig  míg a hab már  nem ragad ha-


nem  szépen megszárad). Mikor  kész  akkor a


közepébe lekvárt teszünk. A tetejét csokival


díszítjük. (  Gőz  fölött a csoki és étolaj fölolvasztva)


 


fotó forrás: http://www.gasztroblogok.hu/index.2011.php?rowstart=12096


  • november 04, 2024
  • Ismeretlen szerző


 


Tóth Gabi visszatért a Sztárban sztár színpadára, az All Stars-ban, ahol az első fordulóban zseniálisat énekelt. Ennek apropóján a interjút adott a sorry! magazinnak, és a gyermekkorára és a sikerekre visszaemlékezve nem kerülte meg a kemény kérdést:


– Mi az az egy dolog, amit megváltoztatna a gyermekkorán?


Nem indulnék tizenhat évesen a Megasztárban.


– jött a határozott válasz, ami sokakat megdöbbenthet.


– Jó lett volna még közösségben létezni: iskolába járni, továbbtanulni, egy szalagavatót vagy ballagást átélni egy csapattal, akikkel aztán majd osztálytalálkozón találkozhatunk. Ez a meghatározó és fontos dolog kimaradt az én életemből. Úgy gondolom, ha később jelentkezem a tehetségkutatóba, akkor sokkal tudatosabban tudtam volna felépíteni az életemet. A Megasztár teljesen kiszakított az akkori környezetemből és egy szögegyenes más életet adott.


Persze, el lehet gondolkodni rajta, Mi lett volna, ha? - de bizonyára Tóth Gabi a mostani életét már nem cserélné el egy másikra, hiszen tündéri kislánya van, és mesés szerelmi élete, Papp Máté Bence mellett.


Keresés ebben a blogban

Havi legjobbak

Ezeket láttad már

Heti legjobbak