2026. május 24., vasárnap

  • május 24, 2026
  • Ismeretlen szerző




Minden negyedik magyar érintett


2026 elején mintegy 2,4 millió ember kapott valamilyen nyugdíjszerű ellátást Magyarországon, vagyis a lakosság jelentős része közvetlenül érintett. Közülük több mint 2 millióan öregségi nyugdíjasok, több mint 238 ezren megváltozott munkaképességűek, közel 93 ezren pedig hozzátartozói ellátásban részesülnek. A számok azt mutatják, hogy a nyugdíjrendszer társadalmi súlya folyamatosan nő.


Az átlag magasabbnak látszik, mint a valóság


2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj 260 993 forint volt, ami egy év alatt 7,7 százalékos emelkedést jelentett. Ez azonban nem mutatja meg a teljes képet, mert a mediánnyugdíj, vagyis a „valós középértéket” jelző összeg nagyjából 221 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok fele ennél kevesebből él. A 290 ezer forint alatti sávban tehát a többség található, sokan pedig jóval az átlag alatt kapnak.


Nagyok a különbségek az országon belül és a rendszeren belül is


A nyugdíjak között komoly eltérések vannak. A férfiak átlagosan mintegy 44 ezer forinttal többet kapnak, a megváltozott munkaképességűek ellátása ennél jóval alacsonyabb, a rehabilitációs ellátás pedig sok esetben a 70 ezer forintot sem éri el. Területileg is jelentős a szórás: Budapesten az átlag meghaladja a 311 ezer forintot, több vidéki térségben viszont 234 ezer forint alatt marad. A fővároson belül is nagy az eltérés, hiszen a XII. kerületben 350 ezer forint feletti átlag látható, míg a XX. kerületben ez körülbelül 280 ezer forint.


A 13. és 14. havi pénz segít, de nem oldja meg a lemaradást


2026-ban a rendszerben megjelenik a 13. havi nyugdíj, és részben már a 14. havi juttatás is, így az átlagos összeg megközelítheti a 288 ezer forintot. Ez ugyan javít a helyzeten, de nem jelent tartós megoldást, mert ezek a plusz összegek nem minden hónapban érkeznek. Közben a nyugdíjak reálnövekedése 2,3 százalék, míg a béreké 4,8 százalék, vagyis a nyugdíjak továbbra is lemaradnak az aktív keresetek mögött. Akik 290 ezer forint alatt kapnak, azok vannak többségben, és sokaknál ez legfeljebb az alapkiadások fedezésére elég, miközben egy váratlan gyógyszerköltség vagy javítás könnyen felboríthatja a családi egyensúlyt.


Nyert a Tisza, ekkor érkezhet a 200 ezer forint a nyugdíjasoknak


Történelmi győzelem után a nyugdíjasok kerültek a figyelem középpontjába


A Tisza Párt kétharmados győzelme után az egyik legtöbbet emlegetett kérdés az lett, milyen gyorsan valósulhatnak meg a nyugdíjasokat érintő ígéretek. A párt olyan programot vázolt fel, amely sok idős ember számára jelenthetne érezhető pluszbevételt. A figyelem most elsősorban a pénzbeli és célzott támogatásokra irányul.


A nyugdíjas SZÉP-kártya lehet a legnagyobb változás


A tervek szerint azok a nyugdíjasok, akiknek havi ellátása nem haladja meg a 250 ezer forintot, évente 200 ezer forintos támogatást kaphatnának. Akik 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjat kapnak, évi 100 ezer forintra számíthatnának. Az elképzelés alapján ez a nyugdíjasok döntő többségét, nagyjából 97 százalékát érintheti.


További emelések is jöhetnek a kisebb nyugdíjaknál


A program nemcsak egyszeri vagy célzott juttatásról szólna. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjaknál havi 6–12 ezer forintos pluszemelés jöhet, míg a 140 ezer forint feletti összegeknél differenciált korrekciót ígértek. Sokak szerint ez az elmúlt évek egyik legnagyobb nyugdíjas csomagja lehet.


Ez a kérdés foglalkoztat most mindenkit: mikor érkezhet a pénz


A támogatások a tervek szerint a kormány megalakulása után, a szükséges törvényi módosításokat követően indulhatnak el. Ez azt jelenti, hogy a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya első kifizetése csak a program hivatalos elfogadása után várható. A csomag része lehet még az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, a házi segítségnyújtás fejlesztése, valamint 20 ezer új férőhely kialakítása nyugdíjasotthonokban. Emellett újra napirendre kerülhet a Férfiak40 program is, ami sokak számára új lehetőséget nyithatna a korábbi nyugdíjba vonulás felé.


  • május 24, 2026
  • Ismeretlen szerző




Lázár János szerint nem egyszerű alkotmányos reformról, hanem Orbán Viktor politikai kiiktatásáról szól a Tisza Párt javaslata, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki tisztség betöltését. A Fidesz politikusa úgy állítja be a lépést, mintha Magyar Péterék valójában továbbra is Orbántól tartanának. A tét nagy: ha a módosítást elfogadják, Orbán Viktor a szabály alapján többé nem lehetne Magyarország miniszterelnöke.


Orbán visszatérését zárná ki a Tisza javaslata


A Tisza Párt által benyújtott alkotmánymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy legfeljebb nyolc évben határozná meg, meddig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget. A Reuters összefoglalója szerint a szabály az 1990. május 2. után betöltött kormányfői időszakokra is vonatkozna, így Orbán Viktor, aki 1998 és 2002 között, majd 2010 és 2026 között volt miniszterelnök, nem lenne újraválasztható a posztra.


A Tisza ezt a hatalmi koncentráció korlátozásával indokolja. Magyar Péter korábban többször beszélt arról, hogy szerinte a hosszú ideig egy kézben összpontosuló végrehajtó hatalom megbontotta a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. A módosítás tehát hivatalosan nem egyetlen személy ellen irányulna, hanem általános szabályt vezetne be a jövőre nézve is.


Politikailag azonban nehéz nem észrevenni, hogy a javaslat leglátványosabb következménye Orbán Viktor kizárása lenne a miniszterelnöki tisztségből. Lázár János éppen erre építi az üzenetét: szerinte ha a Tisza valóban lezártnak tekintené az Orbán-korszakot, nem lenne szüksége ilyen szabályra.


Lázár szerint ez félelem, nem reform


A most terjedő üzenet lényege egyszerű: Lázár János szerint a Tisza azért akarja „kiiktatni” Orbán Viktort, mert továbbra is tart tőle. Ez a Fidesz számára kézenfekvő politikai keret. A vereség után is azt próbálja sugallni a saját táborának, hogy Orbán még mindig olyan erős szereplő, akit az új kormány nem választáson, hanem jogi korlátozással akar távol tartani.


Ez erős politikai állítás, de nem bizonyított tény. A javaslat szövege alapján valóban érintené Orbánt, de ettől még lehet általános alkotmányos szabályként is értelmezni. A vita éppen erről szól: a Tisza szerint a korlát a demokratikus berendezkedést védené, a Fidesz szerint viszont személyre szabott politikai fegyver.


Lázárnak ebben a helyzetben világos feladata van: újra mozgósítani a Fidesz szavazóit. Az üzenet nem bonyolult jogi érvelés, hanem érzelmi politikai mondat: „félnek Orbántól”. Ez a Fidesz-táborban könnyen működhet, mert nem a vereségről beszél, hanem arról, hogy a régi vezető még mindig tényező.


  • május 24, 2026
  • Ismeretlen szerző




Sok magyar családban nagyon is FONTOS kérdés, mi lesz a Nők 40 kedvezményes nyugdíjjal, hiszen rengeteg nő számol ezzel a lehetőséggel a munkásévek végéhez közeledve. A jelenlegi szabályok szerint az a nő, aki megszerzi a legalább 40 év jogosultsági időt, életkorától függetlenül kérheti a kedvezményes öregségi nyugdíjat. A főszabály szerint ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel, vagyis munkával kell megszerezni, a fennmaradó részbe pedig bizonyos gyermekneveléssel töltött időszakok is beleszámíthatnak.


A Nők 40 azért számít különlegesnek, mert a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt is teljes összegű nyugdíjat adhat, vagyis nem jár automatikus levonással. Ez európai összehasonlításban is ritka kivétel, mert sok országban az előrehozott nyugdíjat csökkentett összeggel folyósítják. Farkas András nyugdíjszakértő szerint éppen ez az egyik oka annak, hogy a rendszer hosszabb távon komoly szakmai vitákat válthat ki.


A szakértő szerint nem arról van szó, hogy a Nők 40 holnaptól eltűnne, vagy hogy az érintetteknek azonnal változástól kellene tartaniuk. A kérdés inkább az, hogy a jelenlegi formájában meddig tartható fenn egy olyan kedvezmény, amely csak a nők számára érhető el, miközben a férfiak a törvényes korhatár előtt nem kérhetnek hasonló feltételekkel öregségi nyugdíjat.


A férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése sokak szerint igazságosabbnak tűnhetne, hiszen a férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, így kevesebb ideig részesülnek nyugdíjban. A szakértői álláspont szerint azonban a Nők 40 férfiakra való egyszerű kiterjesztése hatalmas pluszterhet jelentene a nyugdíjrendszernek, ezért pénzügyileg nehezen lenne fenntartható.


A lehetséges jövőbeli megoldás inkább egy rugalmasabb nyugdíjrendszer lehetne, amelyben mindkét nem számára nyitva állna a korábbi visszavonulás lehetősége, de nem teljes összegű ellátással, hanem bizonyos mértékű levonással. Ez azt jelentené, hogy a Nők 40 a mostani, levonás nélküli formájában akár megszűnhetne, és egy szigorúbb, de mindenki számára egységesebb szabályozás válthatná fel.


Fontos hangsúlyozni: jelenleg nincs szó azonnali eltörlésről. A 2026-ban érvényes összefoglalók szerint a Nők 40 változatlan feltételekkel igényelhető, és ha egyáltalán szigorítás kerülne napirendre, az legkorábban a 2026-os választási év után, 2027-től vagy később történhetne meg.


Az érintetteknek ezért most a legfontosabb, hogy ne pánik alapján döntsenek, hanem pontosan nézzék meg, mennyi jogosultsági idejük van, mi számít bele a 40 évbe, és mikor válhatnak ténylegesen jogosulttá. A Nők 40 továbbra is élő lehetőség, de a szakértői megszólalások alapján egyre világosabb: hosszabb távon a nyugdíjrendszerben változások jöhetnek, és ezek sok család terveit érinthetik.


2026. május 23., szombat

  • május 23, 2026
  • Ismeretlen szerző




Ritka és szívmelengető felhívás kezdett terjedni a közösségi oldalakon: egy csanálosi férfi nem pénzt kér az örökölt házáért, nem bérlőt keres, és nem üzletet lát benne, hanem olyan idős embert vagy nyugdíjas házaspárt szeretne találni, aki beköltözne, vigyázna rá, és újra otthonná tenné azt a helyet, amelyhez a nagyszülei emléke köti.


Egyetlen kérése van: ne maradjon üresen a nagyszülők háza


A férfi számára ez az ingatlan nem egyszerű vagyontárgy, hanem a családi múlt része, ezért nem szeretné, ha üresen állna, lassan tönkremenne, és eltűnne belőle az élet. Olyan embert keres, aki nemcsak lakhatást lát benne, hanem megbecsüli a házat, gondját viseli, és jelenlétével megőrzi azt a hangulatot, amely egykor természetes volt a falak között.


Nem luxusvilla, hanem békés vidéki otthon


A leírás szerint a ház nem fényűző ingatlan, hanem élhető, karbantartott vidéki otthon, több szobával, konyhával, fürdőszobával, fűtési lehetőséggel, saját kúttal, nagy udvarral és kerttel. A környezet csendes, a főút közelében található, mégis olyan hely, ahol az ember távolabb érezheti magát a városi rohanástól.


Emberséget kér, nem pénzt


A felhívás lényege nem a pénzről szól, hanem a bizalomról és az emberi hozzáállásról. Előnyt jelenthet, ha a jelentkező nem dohányzik, szereti az állatokat, és szívesen gondoskodik az udvarban élő kutyákról, az állatok ellátását pedig a tulajdonos biztosítaná. A cél nem az, hogy valakire terheket rakjanak, hanem az, hogy legyen valaki a házban, aki reggel kinyitja az ablakot, délután végigsétál a kertben, este pedig felkapcsolja a villanyt.


Sokan azért osztják, mert ritka az ilyen gesztus


A történet azért érintett meg sokakat, mert ma, amikor a lakhatás, az időskori biztonság és az örökség sokszor a pénzről szól, ez a felhívás egészen más hangot üt meg. Persze egy ilyen megállapodásnál fontos tisztázni a gyakorlati kérdéseket is, például a rezsit, a jogi formát és a használat feltételeit, de a történet üzenete így is erős: az otthon nem mindig tulajdoni lap, vételár és négyzetméter, néha az otthon az, amit valaki ránk bíz, mert hiszi, hogy vigyázni fogunk rá.


2026. május 22., péntek

  • május 22, 2026
  • Ismeretlen szerző




Mészáros Lőrinc az elmúlt évtizedben olyan mértékben gazdagodott, amely nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is figyelmet keltett. A becslések szerint vagyona mára 1241 milliárd forintra nőtt, ezzel pedig ő lett az első magyar üzletember, akit már nem egyszerűen milliárdosként, hanem billiárdosként emlegetnek. A növekedés azért is figyelemre méltó, mert mindez egy olyan időszakban történt, amikor a magyar gazdaságot infláció, válságok és komoly bizonytalanságok is terhelték.



A Direkt36 újságírója szerint a kormányzati projektek is fontos szerepet játszottak


A vagyon gyarapodásával kapcsolatban Gólya Ágnes, a Direkt36 újságírója is megszólalt, aki szerint Mészáros Lőrinc cégeinek növekedésében komoly szerepe lehetett az állami megbízásoknak és kiemelt projekteknek.


„27%-on tetőzött talán az infláció, és Mészáros Lőrinc cégei csak a magyar gazdaságban érdekeltek, ennek ellenére sikerült ilyen növekedést felmutatni, ami nagyon nagy mértékben annak köszönhető, hogy cégeit milyen kormányzati kiemelt projektekkel látják el”


A kijelentés lényege, hogy a magyar gazdasági környezet nehézségei ellenére Mészáros Lőrinc cégei olyan ütemben erősödtek, amely ritka még a leggazdagabb üzletemberek világában is.


Taylor Swiftet és Cristiano Ronaldót is maga mögé utasította


Mészáros Lőrinc vagyona már nemcsak hazai összehasonlításban számít hatalmasnak. Az összevetések szerint Taylor Swift és Cristiano Ronaldo vagyona is jóval elmarad az övétől, miközben ők világpiaci szinten, nemzetközi karrierrel, globális rajongótáborral és hatalmas üzleti márkákkal építették fel vagyonukat.


A magyar üzletember ezzel szemben főként Magyarországon építette ki gazdasági birodalmát, mégis olyan vagyonszintre jutott, amely már a nemzetközi elit körében is figyelmet érdemel.


A magyar gazdasághoz képest is óriási összegről van szó


A számok önmagukért beszélnek: Mészáros Lőrinc vagyona a magyar GDP 1,65%-ának felel meg. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ember kezében akkora vagyon összpontosul, amely már országos gazdasági szinten is látványos arányt képvisel.


A cikk szerint a vagyona akkora, hogy akár egy jelentős állami program éves költségéhez is mérhető lenne. Orbán Viktor miniszterelnök korábban így jelentette be az egyik családpolitikai intézkedést:


„Bevezetjük a két és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességét.”


Az intézkedés várhatóan 1298 milliárd forintba kerül évente, vagyis Mészáros Lőrinc vagyona nagyságrendileg ehhez az összeghez mérhető.


Felmerül a kérdés, mekkora hatása lesz ennek a jövőben


Bár a leggazdagabb magyarok magánéletéről és mindennapjairól keveset tudni, az biztos, hogy ekkora vagyon már nem csupán üzleti kérdés. Mészáros Lőrinc gazdasági súlya ma már olyan mértékű, amely a magyar üzleti élet egészére is hatással lehet.


A következő évek egyik nagy kérdése az lesz, hogy ez a rendkívüli vagyonfelhalmozás milyen gazdasági és politikai következményekkel jár, és hogyan formálja tovább Magyarország üzleti világát.


  • május 22, 2026
  • Ismeretlen szerző




Eljárás indul Hatvanpuszta miatt, egy egész lavinát indíthat el


Újabb fejezet nyílt Hatvanpuszta ügyében: a Magyar Építész Kamara etikai-fegyelmi eljárást indított Taraczky Dániel, a hatvanpusztai beruházás tervezője ellen. A vizsgálatot Hadházy Ákos kezdeményezte, aki szerint a tervező szakmai felelőssége is felmerül a védett műemléki istállók elbontása miatt. Az ügy lavinát indíthat el a korábbi műemlékvédelmet megszegőkkel szemben.


Hatvanpuszta újra a figyelem középpontjába került


Hatvanpuszta évek óta az Orbán-családhoz kötött luxusberuházás egyik legismertebb szimbóluma. A birtok hivatalosan Orbán Győzőhöz, Orbán Viktor édesapjához kapcsolódik, az építkezés részletei azonban a nyilvánosságban régóta komoly vitákat váltanak ki. A Telex szerint Taraczky Dániel neve a Fejér Megyei Kormányhivatal műemlékvédelmi eljárásaiban „Orbán Győző képviseletében eljáró” építészként szerepelt, és a tervdokumentációkban is első helyen bukkant fel.


A mostani fordulatot az hozta, hogy a Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága eljárást indított Taraczky ellen. Erről Hadházy Ákos számolt be, majd több lap is megírta. A kamara a konkrét, folyamatban lévő ügyről részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy ilyen eljárásról nem adhat tájékoztatást.


A panasz szerint műemléki érték sérülhetett


A beadvány középpontjában a műemléki istállók sorsa áll. Hadházy Ákos azzal érvelt, hogy a hatvanpusztai majorság területén álló védett istállók elbontása minden szakmai szabályt sérthetett. A Népszava összefoglalója szerint a politikus azt állítja: Taraczky Dániel építészként „társtettes” lehetett a műemléki épületek lerombolásában. Ez Hadházy álláspontja, nem jogerős hatósági megállapítás.


A Válasz Online korábban részletesen írt arról, hogy Hatvanpuszta nemcsak politikai botránykő, hanem műemléki szempontból is fontos helyszín. A birtok József nádor egykori mintagazdaságához kapcsolódó épületegyüttes volt, amelynek történeti értéke miatt nem mindegy, milyen módon alakították át.


Luxusterek, földalatti részek, száz vécé


Hatvanpuszta azért is vált országos üggyé, mert a megszerzett tervek alapján a beruházás jóval túlmutat egy átlagos majorsági felújításon. A Telex a HVG által megszerzett 2019–2022 közötti tervdokumentáció alapján arról írt, hogy a birtokra többek között klubhelyiséget, csillagvizsgálót, 32 fős étkezőasztalt, biliárdszobát, komornyiklakást, wellnessrészleget, kilenc apartmant, 200 fős rendezvénytermet, valamint 100 vécét és 45 tusolót vagy kádat terveztek.


A 444 ugyanezekről a tervekről azt írta, hogy a dokumentumokon Taraczky Dániel és cége, az Art1st neve is olvasható, a megrendelő pedig Orbán Győző Bálint, illetve az ő cégéhez köthető szereplő volt.


Ezek a részletek tették Hatvanpusztát a NER-korszak egyik legismertebb jelképévé. A közvéleményt nemcsak az érdekli, hogy pontosan milyen épületek készültek ott, hanem az is, miből, milyen engedélyekkel, milyen műemlékvédelmi döntésekkel és kik szakmai közreműködésével valósult meg a beruházás.


A tervező cége közben komoly állami megbízásokat nyert


Taraczky Dániel neve nemcsak Hatvanpuszta miatt került a hírekbe. A Telex szerint cége, az Art1st Design Studio Kft. 2022 és 2024 között legalább nettó 5,883 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket.


A 24.hu szintén arról írt, hogy Hadházy szerint Taraczky időközben jelentős állami megbízásokat kapott, például a Citadella és a Szabadság-szobor keresztjének megtervezéséhez kapcsolódó ügyekben is előkerült a neve.


Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, de politikailag érzékennyé teszi az ügyet. Ha egy építész egy miniszterelnöki családhoz kötött, vitatott beruházás főtervezőjeként szerepel, miközben cége jelentős állami megbízásokhoz jut, akkor a nyilvánosság joggal vár átlátható válaszokat.


A lavina még csak most indulhat el


A kamarai etikai-fegyelmi eljárás nem büntetőeljárás. Nem bíróság, nem ügyészség, és önmagában nem mondhatja ki, hogy bűncselekmény történt. Arra viszont alkalmas lehet, hogy szakmai-etikai szempontból megvizsgálja: a tervező megsértette-e az építészi hivatás szabályait, különösen egy műemléki értékű beruházásnál.


Ha a kamara elmarasztaló döntést hoz, annak szakmai következményei lehetnek. Súlyos esetben fegyelmi szankció is felmerülhet, és egy ilyen döntés későbbi hatósági vagy politikai vizsgálatokban is hivatkozási ponttá válhat. Ha viszont a kamara nem talál szabálysértést, az Hadházy állításait gyengítheti.


A legfontosabb most az, hogy az eljárás folyamatban van. Nincs jogerős megállapítás, nincs végleges döntés, és nincs nyilvános kamarai indoklás. A politikai tét ettől még hatalmas, mert Hatvanpuszta nem egyszerű ingatlanügyként él a közbeszédben, hanem az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb szimbólumaként.


2026. május 21., csütörtök

  • május 21, 2026
  • Ismeretlen szerző




Az ATV által ismertetett IDEA Intézet-felmérés szerint május elején a magyar felnőttek 59 százaléka a Tisza Pártra szavazott volna, ha akkor tartanak országgyűlési választást. A Fidesz–KDNP támogatottságát ugyanebben a körben 20 százalékra mérte az intézet, miközben a Mi Hazánk 5 százalékon állt.


A többi párt támogatottsága minimális szintre esett, a bizonytalanok, választani nem tudók vagy nem akarók aránya pedig 14 százalék volt. A számok nem választási eredmények, hanem közvélemény-kutatási adatok, de a trend így is politikai földrengéssel ér fel.


A biztos szavazóknál még nagyobb a különbség


A pártot választani tudó, biztos szavazók körében még látványosabb az előny. Az IDEA adatai szerint ebben a csoportban a Tisza Párt 68 százalékon állt, míg a Fidesz–KDNP 25 százalékot kapott volna egy május eleji parlamenti választáson.


A Mi Hazánk ebben a körben is elérte volna az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a többi kisebb párt azonban nem került volna be az Országgyűlésbe. Ez már nem egyszerű népszerűségi hullámzásnak tűnik, hanem mélyebb politikai átrendeződésnek.


A Fidesz számára a legnagyobb probléma nem is feltétlenül az, hogy a Tisza vezet. Hanem az, hogy a korábbi kormánypárt támogatottsága egyre inkább beszorulni látszik egy szűkebb, stabil, de önmagában már nem elegendő táborba.


A bizonytalanok aránya is beszédes


A kutatás egyik fontos eleme, hogy a bizonytalanok aránya 14 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a választók nagy többsége már meg tud nevezni egy pártot, amelyet támogatna.


A felmérés alapján a Tisza lett az a központi erő, amely mögé a kormányváltást akaró szavazók nagy része felsorakozott. Ez az ellenzéki térfelet is teljesen átrendezte.


A kisebb pártok támogatottsága az IDEA szerint minimális szintre esett, és a Mi Hazánkon kívül egyetlen más párt sem érné el a parlamenti küszöböt. Ez azt mutatja, hogy a választók jelentős része nem sokpárti ellenzéki versenyben gondolkodik, hanem egyetlen nagy politikai alternatívában.


Így készült a mérés


Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2026. május 8. és május 11. között vette fel online kérdőíves módszerrel. A vizsgálat az intézet közlése szerint reprezentatív a magyar felnőtt népességre iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió szerint.


Az adatfelvétel a teljes magyar weben és közösségi médiában történt, önkitöltős online kérdőívvel, az úgynevezett CAWI-módszerrel.


Fontos, hogy egy közvélemény-kutatás nem választás, és nem is jóslat. A számok pillanatképet mutatnak arról, hogy a megkérdezettek a mérés idején mit mondtak. Már márciusban is jelentős Tisza-előnyt mért az IDEA: akkor a biztos szavazóknál 49–37 arányban vezetett Magyar Péter pártja a Fidesz–KDNP előtt.


Orbán legnagyobb problémája: nem állt meg a lejtő


A Fidesz számára a legrosszabb hír az, hogy a vereség után nem látszik gyors visszarendeződés. Az IDEA számai alapján május elején nem az történt, hogy a Fidesz stabilizálta volna magát: a Tisza tovább erősödött, a Fidesz pedig tovább veszített a táborából.


Ez politikailag azért veszélyes Orbán Viktor számára, mert a hatalom elvesztése után a párt körüli erőtér is gyorsan változhat. A mostani felmérés ezért nemcsak arról szól, hány százalékon áll a Tisza és a Fidesz, hanem arról is, hogy a választók egy része már tartós politikai fordulatként tekinthet az elmúlt hetek eseményeire.


A májusi IDEA-adatok egyértelmű üzenetet küldenek: a Fidesznek nemcsak választási vereséggel, hanem választói lemorzsolódással is szembe kell néznie. A Tisza pedig egyelőre nem elveszíti, hanem bővíti azt a lendületet, amellyel hatalomra került.


Keresés ebben a blogban

Havi legjobbak

Ezeket láttad már

Heti legjobbak