Mit művelt Nagy Feró? Többször megütötték a rocklegendát

Nagy Feró elmondása szerint a kommunizmus idején sem volt hajlandó arra, hogy magában tartsa olykor egészen sarkos véleményét. A nemzet csótánya elmondta, ezért sokszor alaposan rá is fázott, mert rendszeresen előfordult, hogy kihallgatásokra hurcolták be, ahol olykor alaposan meg is verték.

„Általában fél ötkor jöttek értem,

bevittek a Tolnai utcába, ahol egy rácsos szobába be kellett ülnöm, elvették a személyi igazolványomat, és nem kaptam sorszámot, hogy mikor kell bemennem, hanem ott ültem és ott ültek még a rendszer ellenségei”

– hangzott el a Probléma Hajóssal és Márkóval című YouTube-műsorban Feró kijelentéseit, aki arról is beszélt, hogy a kihallgatások során nem igazán finomkodtak vele.

„Maga az a nagypofájú? – kérdezte a rendőr, én meg próbáltam csendben maradni, de abban a pillanatban

olyan pofont kaptam, hogy nekiestem a falnak, és elkezdett vérezni az orrom.

Odajött közel hozzám, majd azt mondta, tudja, Kádár elvtárs nagyon sokat megenged a művészeinek…

Na, akkor kaptam még egyet, aztán kiment”

– nosztalgiázott Feró a műsorban.

Olvasd tovább

Kádár tudta? Hátborzongató pontossággal megjósolta, hogyan zsákmányolják ki a multik a magyarokat!

Kádár János előre látta, hogyan fogja a nemzetközi multi a magyar ember által megtermelt pénzt kivinni az országból, úgy, hogy abból nekünk, magyaroknak egy fillért se jut!

Hátborzongató dologra bukkantunk. Kádár János mintha előre látta volna, mi fog történni ebben az országban. 1988-as, tehát közel 30 évvel ezelőtti(!) beszédében döbbenetes pontossággal jósolta meg, hogyan fogják a külföldi nagyvállalatok kivinni a magyar ember által megtermelt pénzt, lefölözni a hasznot, úgy, hogy abból mi, magyarok egy fillért se lássunk.

“Normális, világos, garantált feltételeket kell biztosítani, de a külföldi működő tőkét is meg kell adóztatni… Ezért úgy képzelem, hogy a külföldi tőkének a részesedési arányát meg kell szabni, s miután adózott, nyereségét kiviheti.

A szakszervezeteknek működnie kell ezekben a vállalatokban is. Ezt magától értetődőnek kell tekinteni. És ha érvényes a mi vezető jelszavunk, akkor azt hiszem, hogy ezt nemcsak a magyar kormánnyal szemben kell képviselnie, hanem a külföldi tőkével szemben is…

A külföldi tőke nem fog ideözönleni működő tőke formájában sem. Akármit csinálunk, nekik az kevés lesz. Nem akarok a külföldi tőkének olyan paradicsomot teremteni Magyarországon, ahol nem kell adót fizetni és ahol tilos szakszervezeti munkát végezni! A tőke saját országában – főleg Nyugat-Európára gondolok – sem tilthatja be a szakszervezet munkáját, s ott is kell adóznia…”

Forrás: Moldova György: Kádár János II. kötet, 132.135. oldal

Eddig a beszéd. S lám, mi van most? A külföldi multik kiviszik a tőkét, nem adóznak, trükköznek, mások gazdagodnak meg a magyar emberek munkájából, nekünk legfeljebb odadobnak valami koncot…

Szerinted sincs ez így jól? 

Olvasd tovább

Te tudtad? Ezért nem ismerték hírből sem az ételallergiát 100 évvel ezelőtt

A nagyszülők, dédszülők még névről sem ismerték az ételallergiát. Az azóta felnövő generációknál egyre nagyobb számban jelentkezik, akár lisztérzékenység, gluténérzékenység, és számos más allergia, ami mára szinte népbetegséggé vált.

Mi volt más 100-150 évvel ezelőtt, és mitől lettünk ennyire érzékenyek az elfogyasztott ételekre?

Erre kerestük a választ, hogy mik voltak a főbb életmódbeli különbségek….íme!

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak

Az ételek gazdaságokból kis piacokról vagy őstermelőktől érkeztek az emberekhez az 1900-as évek elején. Ebben az időben az élelmiszert tartósító szerek nem voltak még széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik megromlott, azt kidobták.

Ez azonban ritkán történt meg, mivel a megvásárolt termékeket gyorsan megfőzték, feldolgozták.

A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teli élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt.

Ez lehetővé tette számukra, a frissen termett zöldségekben gyümülcsökben és a frissen vágott állatok húsából származó tápértékben gazdag ételeket fogyasszák.

A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak.

2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel, sem az anyagcseréjükkel. Akkor és azt ettek, ami a szezonban termett. Nagyszüleink nem estek áldozatul a ma népszerű diéta hóbortnak, a kalóriák számlálásának, és más kóros fogyókúrás szokásnak. Azt ették, ami termett, és nem azt, amit a reklámok sugalltak számukra.

Akkoriban a reklámok nem jutottak el minden emberhez és az élelmiszeripar is gyerekcipőben járt, ezért kénytelenek voltak ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani. Megfelelő volt anyagcseréjük, hiszen a szervezetük igényei szerint étkeztek.

3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszerekkel. Feldolgozott ételek nem voltak, és étterembe menni is ritka luxus volt. Nagyszüleinkre ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak.

4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat

Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek konzerválják őket, a fogyasztók egészségének kárára. A mára jellemző nagyüzemi élelmiszer-előállítás az összes mesterséges összetevővel még kezdetleges volt a korai 1900-as években.

5. Megették az egész állatot, melyben megtalálható volt az ásványi anyagokban gazdag csont erőleves és a belsőségek is

Az állati csontokat megtartották vagy megvették, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, és mindig különleges helyet foglaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra becsülték gyógyító hatásuk miatt, és soha nem ment kárba.

6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek vagy azért, hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosok a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.

Amikor lázasak lettek, otthon gyógyították magukat. Ha rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyorshívó, de sokkal inkább bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt tudatosították vagy sem.

7. Sokat voltak a szabadban

Nagyszüleinknek nem volt lehetőségük bent maradni a lakásban és játszani a telefonjukkal vagy a számítógépen. A 18. század végén, a 19. század elején a lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozott.

Sokat voltak szabad levegőn, nem kellett edzőtermekbe járniuk, edzette őket az egész napi fizikai munka. A gyerekek pedig minden szabad idejüket a szabadban töltötték, kerékpároztak, hintáztak, fogócskáztak a tiszta levegőn. A városi lakosok is sokat mozogtak. Autót, vagy bérkocsit kevesen engedhettek meg maguknak, ezáltal néhány kilométer a munkahelyig, vagy a piacig természetes dolog volt.

Hogyan hatnak ezek a körülmények az ételallergiára?

A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket alkotnak, a szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek állnak. Ha a táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejt, minden szövet és szerv integritása sérülést fog szenvedni, és nő a valószínűsége, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki.

Olvasd tovább

Görögországban leültünk egy étterembe ebédelni, de olyat tettek velem, amit még soha sehol!!

Tegnap Görögországban leültünk ebédelni. Sok mindent rendeltünk, mivel hatan vagyunk. Kipróbáltuk a helyi húsos pitét is, de amikor kihozták jött a feketeleves, birkából készült, amit egyikőnk sem fogyaszt szívesen. Nem szóltunk, hiszen kérdeznünk kellett volna milyen hússal készítik, csak félre tettük és nyugtáztuk, hogy ez a 12 euró most a tanulópénz volt, legközelebb okosabbak leszünk.

Viszont a felszolgálót csak nem hagyta nyugodni a dolog, mert látta, hogy nem nyúlunk hozzá. Végül megkérdezte, hogy valami gond van a húsos pitével? Én pedig mondtam neki, hogy nem, semmi. Az illata és a kinézete is isteni finom, viszont nem kérdeztük, és birkából van, amit nem szeretünk. 

Megkérdezte elviheti-e a tányért és elcsomagolja-e a tartalmát? Mondtuk természetesen elviheti, nem kérjük a csomagolást és elnézést kértünk. Tíz perc múlva egy nagy, bőségesen megpakolt gyümölcstállal tér vissza, volt rajta görög meg sárga dinnye és barack is. Azt mondta ez ingyen a miénk, amiért nem tudtuk megenni a piténket, pedig kifizettük. 

Én még ilyennel soha, sehol nem találkoztam.

A görögök kifejezetten kedvesek bárhol járunk itt az országukban, de ez példaértékű viselkedés volt részükről. 

Még biztosan visszatérünk hozzájuk. 

Olvasd tovább

Csecsemőt hagytak a szolnoki kórház babamentő inkubátorában

Magyarország, 2024.

Egy egészséges újszülöttet találtak a Hetényi Géza Kórház babamentő inkubátorában – hívta fel a figyelmet a szoljon.hu.

A néhány órával korábban született egészséges kisfiút Szolnoki Dánielnek nevezték el.

A portál megjegyezte, a gyerekről a szülei gondoskodtak, mert takaróba tették, valamint a köldökzsinórját is ellátták. Arra vonatkozóan nincsenek információk, hogy a szülők miért mondtak le a kisbabáról.

Azt írták, a csecsemő az osztály PIC-részlegére került megfigyelésre. A kórház megkezdte a hivatalos gyámügyi eljárást annak érdekében, hogy a kisfiú sorsa mielőbb megnyugtató módon rendeződjön.

Olvasd tovább

Könnyfakasztó! Ilyen ma Vágó István nyughelye

Vágó István mindannyiunk kvízmestere volt, akinek hangját, fantasztikus intelligenciáját és műveltségét soha nem feledjük.

Egyszerűen minden érdekelte, minden témához hozzá tudott szólni, és nem is akárhogy: páratlanul nagy tudással rendelkezett. Olyannal, amely nem csupán az átlagemberek, de a médiában szereplő személyiségek között is messze kiemelkedő volt.

Tragikus hirtelenséggel hunyt el, már több mint egy évvel ezelőtt.

Mindenben különleges volt, és a nyughelye is az.

Méghozzá saját volt otthonának a kertjében nyugszik, ahol feleségével éltek.

Családja nem szerette volna olyan helyre temetni kedves szerettüket, ahová bárki oda tud menni.

Minderről a Blikknek a család egyik jó ismerőse számolt be. Az ismerős elmondta, hogy a csodálatos kvízmester imádta ezt a házat, és egész életüket ott élték le a feleségével.

“Ezért döntötték el, hogy a saját kertjükben búcsúznak el tőle végleg. Sírhelye nincs, mivel István egyébként sem hitt a túlvilági létben. (…) A kertben van a nyughelye” – árulta el a bulvárlapnak.

A család ismerőse arról is beszélt, hogy sem Vágó István özvegyének, sem a fiának esze ágában sincs eladni a házat. “Úgy döntöttek, inkább felújítják, (…) ezzel is jelképezve azt, hogy István halálával új időszámítás kezdődött mindannyiuk számára” – mesélte.

Nyugodjon békében Vágó István!

Olvasd tovább

Új életet kezd Varga Judit: végre dolgozni fog, ebbe a kétkezi munkába kezd

Varga Judit és párja asztaloscéget indított.

Varga Judit bukott igazságügyi miniszter és párja, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke Picidae Famíves Kft. néven asztaloscéget hozott létre június 21-én – írta meg a telex.hu.

Új bizniszbe vágtak bele

A cég főtevékenységének az „egyéb bútor gyártása” lehetőséget jelölték meg. A Picidae Kft.-t 5 millió forintos jegyzett tőkével indították útjának.

A cég székhelye megegyezik Windisch címével, az ügyvezető viszont Varga Judit.

A portál megjegyzi, hogy a névben szereplő Picidae a harkályfélék latin megfelelője.

Windischnek 2020 óta van asztalos végzettsége, Varga azonban csak nemrég iratkozott be egy képzésre. A volt igazságügyi miniszter erről a Hajdú Péternek adott emlékezetes interjújában beszélt:

„Ha ez az egész őrület, ami itt most zajlik, engedi azt a szabad szellemi kapacitást nekem, hogy tudjak most már tényleg a fafajtákkal foglalkozni – mert a múlt héten kezdődött és bő egy évig tart –, akkor fogok kapni, ha jól csinálom, egy középfokú szakmai képesítést.

Szeretném komolyan venni ezt a dolgot”

– mondta.

Hozzátette, meglátja, mire megy majd ezzel, de sok ismerőse ment végig egy sikeres pályán úgy, hogy előtte fehérgalléros munkát végzett és aztán azt mondta, hogy elég volt abból, hogy nincs eredménye annak, amit csinál.

„Szeretném látni, hogy mi az az eredmény, amin dolgoztam,

és talán ezt az eredményt meg fogom kapni”

– fogalmazott.

Hónapig senki nem látta a bukott minisztert

Megírtuk, hogy a Zala megyei Szentgyörgyvölgy településen, egy komolyzenei koncerten mutatkozott újra a nyilvánosság előtt Varga Judit, a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszter.

A koncertre a Facebookon felbukkant fotó szerint Windisch Lászlóval érkezett.

Olvasd tovább