2022. augusztus 31., szerda

  • augusztus 31, 2022
  • Ismeretlen szerző



A hagyományos értelemben vett nyugdíjkorhatár jóformán eltűnik majd a jövőben, , mert ezután az emberek több ok miatt is tovább dolgozhatnak, mint az eddigi években. A biztosítók is úgy látják, hogy az embereket fel kell készíteni erre minél hamarabb.

Lard Friese az NN-biztosítócsoport vezérigazgatója közölte a Világgazdaságnak adott inetrjúban, hogy a jövőben eltűnhet a hagyományos értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár.

Számos okot találhatunk ennek hátterében: – egyfelől sokkal több rugalmas munkalehetőség lesz elérhető, ennek köszönhetően pedig, ha szeretnének, tovább dolgozhatnak az emberek – ű – másfelől egyre egészségesebben élnek az emberek, ezért majd tovább élnek, ez pedig újabb kihívást támaszt majd a biztosítókkal szemben. A menedzser véleménye szerint érdemes az embereket a lehető legkorábban bevonni a nyugdíjas korukkal kapcsolatos döntésekbe, fontos párbeszédet kezdeményezni velük,annak érdekében, hogy amíg még dolgoznak, addig is elkezdhessenek felkészülni a nyugdíjra.


Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1957-ben születtem? Az 1957-ben született férfiak és nők 2022-ben mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1958-ban születtem? Az 1958-ban született férfiak és nők 2023-ban mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1959-ben születtem? Az 1959-ben született férfiak és nők 2024-ben mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1960-ban születtem? Az 1960-ban született férfiak és nők 2025-ben mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1961-ben születtem? Az 1961-ben született férfiak és nők 2026-ban mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1962-ben születtem? Az 1962-ben született férfiak és nők 2027-ben mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1963-ban születtem? Az 1963-ben született férfiak és nők 2028-ban mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1964-ben születtem? Az 1964-ben született férfiak és nők 2029-ben mehetnek nyugdíjba.

Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1965-ben születtem? Az 1965-ben született férfiak és nők 2030-ban mehetnek nyugdíjba.

Az 1957-ben vagy azt követően született emberek legkorábban a betöltött 65. életév napján mehetnek nyugdíjba. Számos európai ország gyakorlatától eltérően Magyarországon a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárra vonatkozó életkora pontosan megegyezik a két nem között, vagyis nincsen semmilyen különbség a nők és férfiak között a nyugdíjkorhatár tekintetében.

2021-ben tehát az 1956. II. félévében születettek mehetnek nyugdíjba, 2022-ben az 1957-ben születettek, 2023-ban az 1958-ban születettek, 2024-ben az 1959-ben születettek, míg 2024-ben az 1960-ban születettek mehetnek nyugdíjba azon a napon, amikor betöltik 65. életévüket.

Minimumfeltétel a teljes öregségi nyugdíj megállapításához, hogy a ledolgozott évek száma legalább 20 év legyen. Ha ez valamilyen ok miatt nem teljesül, azonban az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve a kérelmező rendelkezik minimum 15 év szolgálati idővel, akkor öregségi résznyugdíjat igényelhet. Fontos kitétel továbbá a nyugdíj kérelmezésekor, hogy a nyugdíj-megállapítás időpontjában az igénylő személy nem lehet biztosított, vagyis nem állhat semmilyen munkaviszonyban, sem belföldön, sem pedig külföldön.

65 év

Ahogyan a fenti kiemelt felsorolás is mutatja, 2021-et követően a nyugdíjkorhatár mindkét nem számára immár 65 évet jelent. Ez viszont csak abban az esetben igaz, ha a nyugdíjat kérelmező személy rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, melyet tud igazolni is. A nők számára van viszont kedvezményes nyugdíjszámítási lehetőség, hiszen az otthon gyermekneveléssel eltöltött évek is beleszámítanak a nyugdíjukba, így a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, ráadásul ez nem biztos, hogy 40 évnyi munkát jelent.

Sokan szeretnének gondtalan nyugdíjas éveket, azonban ezt meg is kell finanszírozni valamiből. Az idősebb korban felmerülő egészségügyi kiadások is sokba kerülhetnek, de egy autó fenntartása is jelentős kiadással jár, nem beszélve a szabadidő kellemes eltöltéséről, például a külföldi utazásokról. Ugyan jelenthet kiegészítő jövedelmet a nyugdíj melletti munkavégzés, bár valószínűleg a többségnek nem az az álma, hogy még a nyugdíj mellett is munkát vállaljon.

A nyugdíj mellett viszont jól jön bármilyen kiegészítő jövedelem. Az időben elkezdett nyugdíj előtti öngondoskodás lehetőségei között érdemes megemlíteni az adókedvezményekkel is támogatott önkéntes nyugdíjpénztárat, valamint a nyugdíjbiztosítást is, amely az előbbinél rugalmasabb megtakarítási forma, ellenben az állam szintén több kedvezménnyel is támogatja. Előrehozott öregségi nyugdíj: a korábbi évek törvénymódosításai miatt minden előrehozott nyugdíjba menetelt érintő jogszabályt eltöröltek, így öregségi nyugdíj kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítható meg.


  • augusztus 31, 2022
  • Ismeretlen szerző



Megemeli a kormány azt a fűtőérték-mennyiséget, amit a meghatározott átlagfogyasztásig rezsicsökkentett áron lehet felhasználni gázból.

Módosítja a kormány a rezsicsökkentést átalakító szabályok egyikét, aminek következtében nagyobb fűtőérték-mennyiséget lehet felhasználni kedvezményes áron.

Az eddigi szabályozás szerint augusztus elsejétől évi 59132 MJ, nagyjából 1729 köbméter fogyasztásig járt a rezsicsökkentett ár. A jogszabály azért írta elő megajoule-ban ezt az értéket, mert a gáz fűtőértéke változó írja a Bank360.hu. A mostani módosítás is ezzel függ össze a kormány indoklása szerint.

A kormányinfón a kedvezményes fűtőérték-mennyiség megemelését azzal indokolta Gulyás Gergely miniszter, hogy a különböző beszerzési forrásokból, hazai kitermelésből, orosz importból, máshonnan származó gáz fűtőértéke eltérő. Ezért a rendeletben ehhez igazítva határozzák meg azt a fűtőérték-mennyiséget, hogy az aktuális fűtőértéktől függetlenül mindenki megkaphassa rezsicsökkentett áron az évi 1729 köbmétert.

A miniszter közlése szerint az eddig évi 59 132 MJ helyett 63 645 MJ lesz a rezsicsökkentett áron, azaz 2,865 forint/MJ-ért felhasználható gázmennyiség. Ezen felül kell már a piaci árat, jelenleg 21,416 forint/MJ-t fizetni.


Forrás


2022. augusztus 30., kedd

  • augusztus 30, 2022
  • Ismeretlen szerző



Lang Györgyi, a legendás Padödő éneksnője immár 10 éve kénytelen tolószékben tölteni a napjait egy gyógyíthatatlan betegség, a szklerózis multiplex miatt. Az örök optimista énekesnő mégis megtalálta a módját, hogy legalább heti egyszer járhasson! A vízben ugyanis még tudja használni a lábait, ezért heti rendszerességgel megy "úszni", vagyis inkább sétálni.

"Úgy másfél-két éve minden héten elmegyünk az Aquaworldbe. Azon belül a szálló medencéjét használom, mert ott nyugalom van. A vízben fel tudok állni, sőt még járni is. Ez nagyon jót tesz a lábamnak. Átmozgatom az izmaimat, és beindul a vérkeringés" - mesélte a Ripostnak Györgyi.


2022. augusztus 29., hétfő

  • augusztus 29, 2022
  • Ismeretlen szerző



A balmorei kastélyban tartózkodó 96 éves királynő mozgsszervezi betegsége úgy látszik egyre komolyabb, Károly herceg pedig egyre gyakrabban látogatja őt.Miután Boris Johhnson lemondott a kormányfői posztról, szeptemberben kellene kinevezni az új miniszterelnököt, de várhatóan II. Erzsébet nem fog elutazni a ceremóniára, a több mint 1600 kilométeres út már megterhelő lenne neki.Az új kormányfőnek így Balmoralba kell utaznia majd a kinevezéséért.

Öröm az ürömben, hogy a királynő a jövő héten megrendezésre kerülő braemari játékokon azonban részt kíván venni.


  • augusztus 29, 2022
  • Ismeretlen szerző



A munkavállalók érdekein túl a vasárnap déli boltzárral a kereskedelmi munkáltatók sem járnának rosszul, hiszen a mostani rezsiárak mellett az őszi–téli időszakra kanyarodva nekik sem mindegy, ha hetente fél nappal kevesebbet kell hűteni-fűteni vagy egyáltalán világítani – véli az ügyet felkaroló szakszervezeti vezető – írta meg a vg.hu.

Az elszabadult áram- és gázárak miatt ma már a teljes vasárnapi boltzár is indokolt lenne, de maradunk az eredeti célkitűzésnél, hogy a hét hetedik napján délben húzzák le a rolót az áruházak– mondta el a Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

A kereskedelem továbbra is az egyik leginkább munkaerőhiánnyal sújtott ágazat, a vasárnap déli boltzár más megvilágításba helyezheti a munkaszervezést, a hétvégi műszakok beosztását, az azok után járó pótlékok kifizetését.

Minél nagyobb lesz a támogatottsága az elképzelésnek, annál hamarabb vihetik döntéshozók elé a részleges vasárnapi boltzár ügyét, ha az év végéig célt érnének, és január 1-jétől életbe tudnák léptetni az új rendszert, azzal elégedettek lennének.

A műszaki cikkek értékesítésének aligha a vasárnap délután a csúcsidőszaka, ellenben például a barkácsáruházaknál rendszerint erős a hétvégi forgalom, ezért egyes szereplők talán kevésbé érdekeltek az ötlet megvalósításában– mondta ki a szakszervezeti vezető. Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok jelentős részének viszont kedvező lehet a vasárnap délutáni pihenés.


  • augusztus 29, 2022
  • Ismeretlen szerző



A friss Magyar Közlönyben megjelent a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelete a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj részletes szabályairól.

Gulyás Gergely Varga Mihály pénzügyminiszterrel egyetértésben úgy döntött, hogy a védettségi igazolvány pótlásáért, cseréjéért 3000 forintot kell fizetni. (2000 forint az igazolvány előállítási költsége).

A pénzt Budapest Főváros Kormányhivatalának számlájára kell befizetni és a befolyt díjnak az igazolványok előállítási költségére vonatkozó részét negyedévente összesítik, utalják a Miniszterelnöki Kabinetiroda számlájára, hogy aztán az összeget a védettségi igazolványok előállítási költségének fedezeteként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. használja fel.

A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a kérelmező kérelmét visszavonja, azt a hatóság elutasítja, az eljárást megszünteti. Újra benyújtott kérelem esetén a díjat ismét meg kell fizetni.

A hiánypótlásra visszaadott kérelem újbóli benyújtásakor is újra fizetni kell.

Túlfizetésnél a díjtöbbletet hivatalból vagy kérelemre kell visszatéríteni.

A rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.


Forrás


2022. augusztus 28., vasárnap

  • augusztus 28, 2022
  • Ismeretlen szerző



Ropogós, szépen felnő, üreges a belseje, és lekvárral van töltve!-a tökéletes fánk összes jellemzőit beteljesíti, éppen ezért imádni fogod.

 

Hozzávalók:

500 ml tej

2 tojás

150 gramm vaj

2 evőkanál+1 teáskanál cukor

1,5 teáskanál só

11 gramm szárított élesztő

0,5 csésze melegvíz

1 csomag vaníliáscukor

liszt, amennyit felvesz, hogy ne ragadjon a kézhez a massza


Elkészítés:

1.Keverd el a tejet a vízzel, és kissé langyosítsd fel. Add hozzá az élesztőt, és a cukrot.

2.Tedd egy kicsit félre, és hagyd, hogy az élesztő felfusson, ez kb. 15 perc.

3.Keverd össze a tojást, a vajat, a sót, és a vaníliás cukrot. Az egészet jól verd fel.

3.Fokozatosan keverd hozzá a lisztet, majd tedd ki egy gyúródeszkára, és gyúrj belőle egy könnyű, de ne túl ragadós masszát. A tészta kb. 400 gramm lisztet fog felvenni.

4.Takard le egy tiszta törlőruhával, és hagyd állni 1,5 órán keresztül. Ha kétszeresére felnőtt, akkor nyújtsd ki a lisztezett gyúródeszkán, és vágj belőle kisebb köröket. Hagyd még egy keveset pihenni, míg duplájára felnőnek a fánkok.

5.Forró olajban süsd aranybarnára, majd oldalt vágj egy kisebb lyukat rájuk, és tölts meg a kedvenc dzsemeddel. Porcukorral is megszorhatod.


Keresés ebben a blogban

Havi legjobbak

Ezeket láttad már

Heti legjobbak