Már sokféle fánkot ettem és csináltam, de ez a recept egyszerűen páratlan! Messze felülmúlja az összes többit

Ropogós, szépen felnő, üreges a belseje, és lekvárral van töltve!-a tökéletes fánk összes jellemzőit beteljesíti, éppen ezért imádni fogod.

 

Hozzávalók:

500 ml tej

2 tojás

150 gramm vaj

2 evőkanál+1 teáskanál cukor

1,5 teáskanál só

11 gramm szárított élesztő

0,5 csésze melegvíz

1 csomag vaníliáscukor

liszt, amennyit felvesz, hogy ne ragadjon a kézhez a massza

Elkészítés:

1.Keverd el a tejet a vízzel, és kissé langyosítsd fel. Add hozzá az élesztőt, és a cukrot.

2.Tedd egy kicsit félre, és hagyd, hogy az élesztő felfusson, ez kb. 15 perc.

3.Keverd össze a tojást, a vajat, a sót, és a vaníliás cukrot. Az egészet jól verd fel.

3.Fokozatosan keverd hozzá a lisztet, majd tedd ki egy gyúródeszkára, és gyúrj belőle egy könnyű, de ne túl ragadós masszát. A tészta kb. 400 gramm lisztet fog felvenni.

4.Takard le egy tiszta törlőruhával, és hagyd állni 1,5 órán keresztül. Ha kétszeresére felnőtt, akkor nyújtsd ki a lisztezett gyúródeszkán, és vágj belőle kisebb köröket. Hagyd még egy keveset pihenni, míg duplájára felnőnek a fánkok.

5.Forró olajban süsd aranybarnára, majd oldalt vágj egy kisebb lyukat rájuk, és tölts meg a kedvenc dzsemeddel. Porcukorral is megszorhatod.

Olvasd tovább

Magyar népdalt énekelt a román tehetségkutatóban a 16 éves lány: A zsűri reakciójára nincsenek szavak

Maria Luiza Schmidt, a 16 éves fiatal lány, egy magyar népdal eléneklésével képes volt újra egymáshoz közel hozni a kultúrákat, és lenyűgözni egész Romániát.

A magyar Fölszállott a páva műsorhoz hasonló, román Vedeta populara című tehetségkutatóban Maria Luiza Schmidt a “Szagos rozmaring” magyar népdallal készült az elődöntőre.

Az előadásra magyar népviseletet öltött, koreográfiájában a marosvásárhelyi néptánccsoport segítette.

Maga Kásler Magda járta el a csárdást a színpadon.

A zsűrit majdnem egyöntetűen a koreográfia és a dal is levette a lábáról, ódákat zengtek a fiatal tehetségről.

“Csodálatos voltál, és itt most meg kell jegyeznem valamit, sajnos jó pár ultra-nacionális politikus hallucináló beszéde miatt határon innen, határon túl, voltak helyzetek, amikor feszült kapcsolataink voltak, de úgy érzem elérkezett a pillanat, hogy megtaláljuk azokat a pontokat és utakat, ahol ismét elkezdhetünk kapcsolódni, mert olyan szépek a népdalaink, hogy a szemétbe kellene dobnunk az összes többi dolgot.

Csodálatos voltál, nagyon meghatódtam.” – hangzott el az egyik zsűri, Bogdan Mihai Simion szájából.

“Mariuta igazi magyar lány voltál, büszke vagyok rád.” – tette hozzá a produkcióhoz Cornelia Rednic.

A műsorban Maria felejthetetlen pillanatot okozott, amivel a román és magyar kultúra összefonódott.

Olvasd tovább

Soha ne aludj el vizes hajjal. Megmondjuk, miért!

Sokszor hallottuk gyerekkorunkban, hogy ne feküdjünk le vizes hajjal, mert tüdőgyulladást kapunk. Az nyújtsa fel a kezét, aki megfogadta a szülők tanácsát. Az igazság az, hogy, ha nem is pontosan ez, de van némi oka, hogy megszárítsuk lefekvés előtt a hajunk.

1. Fejfájást okozhat

Alvás közben a test hőmérséklete emelkedik, így a törölközőbe csomagolt hideg, nedves haj magas páratartalmat bocsát ki. Ennek eredménye pedig fejfájás lehet.

2. Gombásodás jöhet létre

A poratkák, baktériumok és gombák imádják a nedves közeget. Izzadt, párás felületen érzik magukat a legjobban, elhalt hámsejtekkel és testzsírral táplálkoznak. Ezért, ha nedves hajjal fekszünk le, a legideálisabb közeget biztosítjuk szaporodásukhoz. Reggelente mindig szellőztessük ki a párnákat, így megakadályozhatjuk szaporodásukat.

3. Töredezik a haj

A törölközőbe csavart nedves haj az alvás során megviselődik, hamar töredezni kezd.

A fenti tények értelmében, érdemes elkerülni azt, hogy nedves, törölközőbe tekert hajjal feküdjünk le este.

Olvasd tovább

Ilyen időjárás várható idén ősszel és télen – Erre készüljön, ha attól tart, nem tudja majd fizetni a rezsiszámlát!

Mióta elszabadultak az energiaárak, és Európa attól retteg, nem lesz elég gáz a téli fagyok idejln, mindenkit az a kérdés foglalkoztat: milyen idő várható idén ősszel és télen, mennyire lesz hideg, mennyit kell majd fűteni? A válasz eddig váratott magára, most azonban a Severe Weather közzétette a mostani télre várható előrejelzését. Íme a részletek!

Hideg lesz-e, és ha igen, mennyire az idei ősz és tél? Az időjárás eddig is mindannyiunkat foglalkoztatott, ám most, hogy a rezsiárak elszabadulni látszanak, a rezsicsökkentés sem jár majd automatikusan a fogyasztásunk után, különösen fontos kérdés: mennyire lesz hideg az idei tél?

A Severe Weather elemzői elkészítették az idei őszre és a tél elejére vonatkozó előrejelzésüket, melyben pontos hőmérsékleteket ugyan nem közölnek – ez a nagy időtáv és a meteorológiai bizonytalanságok miatt nyilván lehetetlen is – de megpróbálnak választ adni arra, milyen tendenciák érvényesülnek majd az északi félteke időjárásában.

Arra jutottak:

EURÓPÁBAN AZ ÁTLAGOSNÁL MELEGEBB HŐMÉRSÉKLET VÁRHATÓ A KONTINENS NAGY RÉSZÉN. ŐSSZEL A KONTINENS NAGY RÉSZÉN NAGYNYOMÁSÚ RENDSZER FOG URALKODNI

– írták.

A szervezet honlapján közzétett térkép azt mutatja: Európában a szeptember-október-novemberi időszakban várhatóan akár egy fokkal is magasabb átlaghőmérséklet lesz a jellemző, mint egy átlagos évben.Az alábbi grafikonon az látható, Magyarországon hogyan alakult a sokéves átlaghőmérséklet:

Ami a csapadékmennyiséget illeti, a meteorológiai szervezet hozzáteszi:

Közép-, Nyugat- és Észak-Európa felett normál vagy nedvesebb időszakok várhatóak. Ugyanakkor Európa távoli délnyugati és délkeleti részén szárazabbak lesznek az időjárási viszonyok.

Olvasd tovább

Nagyszerű hír a nyugdíjasok részére! Végre minden nyugdíjas örülhet, erre régóta vártak már a magyar nyugdíjasok

Rendkívül kedvező, egyes elemzői várakozásokat némiképp meghaladó gazdasági növekedésről számolt be szerda délelőtt a Központi Statisztikai Hivatal. A friss adat ugyanis 6,5 százalékos második negyedéves bővülésről és az idei első félévet tekintve 7,3 százalékos növekedésről árulkodik. Noha a GDP-re a nyugdíjasok szemszögéből nézve jellemzően kisebb figyelem irányul, mégsem elhanyagolható számukra sem, hogyan teljesít a magyar gazdaság.

Novemberben ugyanis nemcsak az infláció alultervezése miatt érkezhet pénz a számlákra, hanem nyugdíjprémium címén is, melynek mértékét a gazdasági növekedés mértékéhez kötik. Erről – akárcsak a nyugdíjkiegészítésről – az 1997-es tb-törvény rendelkezik. Eszerint, ha az adott évi GDP várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és tartható a költségvetési egyenleg, akkor a nyugdíjasokat prémium illeti meg. Hogy mennyi, az egy egyszerű számítással derül ki: a 3,5 százalék feletti részt a GDP-növekedésből összeszorozzák az adott hónapban járó ellátás 25 százalékával. Azonban előbbi legfeljebb 4 lehet, míg utóbbi maximum 20 ezer forint. Így jön ki az, hogy nyugdíjprémium címén legfeljebb 80 ezer forint utalható ki az érintetteknek.

Olvasd tovább

Már itt tartunk, és nincs vége! Az ELTE kutatói figyelmeztetnek: óriási baj várhat Magyarországra

Sokkoló adatok.

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást – közölték az ELTE kutatói az MTI-vel kedden.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve – írták.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben – tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

Olvasd tovább

Több helyen átalakul a magyar háziorvosi ügyeleti rendszer, ez most sok mindenkit érint!

Januártól több megyében is este tízig a háziorvosok nagyobb szerepet kapnak, utána a mentőszolgálat veszi át a feladatot.

Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indulva terjesztik ki az országra januártól az új háziorvosi ügyeleti rendszert, melyet egy éve tesztelnek Hajdú-Biharban – tudta meg a Népszava.

A lap kérdésére a belügyi tárca sajtóosztálya megerősítette, hogy a nyáron már országszerte fel is mérték, hogy hová lehetne telepíteni az új járási, központi ügyeleteket.

Tavaly nyár óta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működteti Hajdú-Bihar megyében a háziorvosi ügyeletet. Ennek lényege, hogy a munkaidőn kívüli hívások az Országos Mentőszolgálat központi diszpécser szolgálatára futnak be. Itt egy alapos kikérdezés után döntenek a beteg további ellátásáról.

Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldenek, vagy ha a páciens járóképes, egy ügyeleti pontra irányítják. Minden járásközpontban lesz egy orvos és azon kívül kialakítanak sürgősségi pontokat, ahol mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulókat.

Vagy szükség esetén ki is mehet a beteghez a megfelelő telemdicina eszközökkel. A Népszava úgy tudja: a hajdú-bihari tesztüzem egyik Achilles-sarkának a szakemberek biztosítása bizonyult.

A Népszavának a tesztüzem tapasztalatait firtató kérdéseire a belügy sajtóosztálya azt írta: az új ügyeleti rendszer legfontosabb rendező elve a központi triázsolás (a beteg tüneteinek osztályozása), melynek várható eredményeként a beteg kórelőzménye, betegségének rizikó-besorolása, valamint általános állapota alapján a megfelelő ellátóhelyre kerül.Megjegyezték: rendszertesztje alatt az ügyleti pontokon önállóan dolgozó mentőtisztek, kiterjesztett hatáskörű ápolók munkájával kapcsolatban a betegelégedettség magas, panaszról, szakmai mulasztásról nem érkezett jelzés. Hozzátették azt is, hogy a Hajdú-Bihari tesztüzemben lényegesen kevesebben páciens érkezett az ügyeletekre, mint ami a korábbi statisztikákban szerepelt.

Általánosságban: hétköznap 22 óráig az ügyeleteket felkereső betegeknek általános jellegű panaszaik vannak, 22 óra után pedig elsősorban akut panaszos betegek érkeznek, akiknek sürgős ellátásra lehet szükségük.

Ennek megfelelően – a terveik szerint – 22 óráig a háziorvosok kapnak nagyobb szerepet az ügyeleti betegellátásban, 22 óra után pedig a mentőszolgálat veszi majd át a feladatot.

Olvasd tovább