Ilyen időjárás várható idén ősszel és télen – Erre készüljön, ha attól tart, nem tudja majd fizetni a rezsiszámlát!

Mióta elszabadultak az energiaárak, és Európa attól retteg, nem lesz elég gáz a téli fagyok idejln, mindenkit az a kérdés foglalkoztat: milyen idő várható idén ősszel és télen, mennyire lesz hideg, mennyit kell majd fűteni? A válasz eddig váratott magára, most azonban a Severe Weather közzétette a mostani télre várható előrejelzését. Íme a részletek!

Hideg lesz-e, és ha igen, mennyire az idei ősz és tél? Az időjárás eddig is mindannyiunkat foglalkoztatott, ám most, hogy a rezsiárak elszabadulni látszanak, a rezsicsökkentés sem jár majd automatikusan a fogyasztásunk után, különösen fontos kérdés: mennyire lesz hideg az idei tél?

A Severe Weather elemzői elkészítették az idei őszre és a tél elejére vonatkozó előrejelzésüket, melyben pontos hőmérsékleteket ugyan nem közölnek – ez a nagy időtáv és a meteorológiai bizonytalanságok miatt nyilván lehetetlen is – de megpróbálnak választ adni arra, milyen tendenciák érvényesülnek majd az északi félteke időjárásában.

Arra jutottak:

EURÓPÁBAN AZ ÁTLAGOSNÁL MELEGEBB HŐMÉRSÉKLET VÁRHATÓ A KONTINENS NAGY RÉSZÉN. ŐSSZEL A KONTINENS NAGY RÉSZÉN NAGYNYOMÁSÚ RENDSZER FOG URALKODNI

– írták.

A szervezet honlapján közzétett térkép azt mutatja: Európában a szeptember-október-novemberi időszakban várhatóan akár egy fokkal is magasabb átlaghőmérséklet lesz a jellemző, mint egy átlagos évben.Az alábbi grafikonon az látható, Magyarországon hogyan alakult a sokéves átlaghőmérséklet:

Ami a csapadékmennyiséget illeti, a meteorológiai szervezet hozzáteszi:

Közép-, Nyugat- és Észak-Európa felett normál vagy nedvesebb időszakok várhatóak. Ugyanakkor Európa távoli délnyugati és délkeleti részén szárazabbak lesznek az időjárási viszonyok.

Olvasd tovább

Nagyszerű hír a nyugdíjasok részére! Végre minden nyugdíjas örülhet, erre régóta vártak már a magyar nyugdíjasok

Rendkívül kedvező, egyes elemzői várakozásokat némiképp meghaladó gazdasági növekedésről számolt be szerda délelőtt a Központi Statisztikai Hivatal. A friss adat ugyanis 6,5 százalékos második negyedéves bővülésről és az idei első félévet tekintve 7,3 százalékos növekedésről árulkodik. Noha a GDP-re a nyugdíjasok szemszögéből nézve jellemzően kisebb figyelem irányul, mégsem elhanyagolható számukra sem, hogyan teljesít a magyar gazdaság.

Novemberben ugyanis nemcsak az infláció alultervezése miatt érkezhet pénz a számlákra, hanem nyugdíjprémium címén is, melynek mértékét a gazdasági növekedés mértékéhez kötik. Erről – akárcsak a nyugdíjkiegészítésről – az 1997-es tb-törvény rendelkezik. Eszerint, ha az adott évi GDP várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és tartható a költségvetési egyenleg, akkor a nyugdíjasokat prémium illeti meg. Hogy mennyi, az egy egyszerű számítással derül ki: a 3,5 százalék feletti részt a GDP-növekedésből összeszorozzák az adott hónapban járó ellátás 25 százalékával. Azonban előbbi legfeljebb 4 lehet, míg utóbbi maximum 20 ezer forint. Így jön ki az, hogy nyugdíjprémium címén legfeljebb 80 ezer forint utalható ki az érintetteknek.

Olvasd tovább

Már itt tartunk, és nincs vége! Az ELTE kutatói figyelmeztetnek: óriási baj várhat Magyarországra

Sokkoló adatok.

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást – közölték az ELTE kutatói az MTI-vel kedden.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve – írták.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben – tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

Olvasd tovább

Több helyen átalakul a magyar háziorvosi ügyeleti rendszer, ez most sok mindenkit érint!

Januártól több megyében is este tízig a háziorvosok nagyobb szerepet kapnak, utána a mentőszolgálat veszi át a feladatot.

Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indulva terjesztik ki az országra januártól az új háziorvosi ügyeleti rendszert, melyet egy éve tesztelnek Hajdú-Biharban – tudta meg a Népszava.

A lap kérdésére a belügyi tárca sajtóosztálya megerősítette, hogy a nyáron már országszerte fel is mérték, hogy hová lehetne telepíteni az új járási, központi ügyeleteket.

Tavaly nyár óta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működteti Hajdú-Bihar megyében a háziorvosi ügyeletet. Ennek lényege, hogy a munkaidőn kívüli hívások az Országos Mentőszolgálat központi diszpécser szolgálatára futnak be. Itt egy alapos kikérdezés után döntenek a beteg további ellátásáról.

Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldenek, vagy ha a páciens járóképes, egy ügyeleti pontra irányítják. Minden járásközpontban lesz egy orvos és azon kívül kialakítanak sürgősségi pontokat, ahol mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulókat.

Vagy szükség esetén ki is mehet a beteghez a megfelelő telemdicina eszközökkel. A Népszava úgy tudja: a hajdú-bihari tesztüzem egyik Achilles-sarkának a szakemberek biztosítása bizonyult.

A Népszavának a tesztüzem tapasztalatait firtató kérdéseire a belügy sajtóosztálya azt írta: az új ügyeleti rendszer legfontosabb rendező elve a központi triázsolás (a beteg tüneteinek osztályozása), melynek várható eredményeként a beteg kórelőzménye, betegségének rizikó-besorolása, valamint általános állapota alapján a megfelelő ellátóhelyre kerül.Megjegyezték: rendszertesztje alatt az ügyleti pontokon önállóan dolgozó mentőtisztek, kiterjesztett hatáskörű ápolók munkájával kapcsolatban a betegelégedettség magas, panaszról, szakmai mulasztásról nem érkezett jelzés. Hozzátették azt is, hogy a Hajdú-Bihari tesztüzemben lényegesen kevesebben páciens érkezett az ügyeletekre, mint ami a korábbi statisztikákban szerepelt.

Általánosságban: hétköznap 22 óráig az ügyeleteket felkereső betegeknek általános jellegű panaszaik vannak, 22 óra után pedig elsősorban akut panaszos betegek érkeznek, akiknek sürgős ellátásra lehet szükségük.

Ennek megfelelően – a terveik szerint – 22 óráig a háziorvosok kapnak nagyobb szerepet az ügyeleti betegellátásban, 22 óra után pedig a mentőszolgálat veszi majd át a feladatot.

Olvasd tovább

Darált húsos káposztás krokett – ilyen finomat és különlegeset még nem ettél!

Ha eleged van már az egyhangú ételekből, és valami egyszerűt de nagyon finom fogást szeretnél készíteni, akkor próbáld ki az alábbi receptet!

 

Káposztás krokett:

Hozzávalók:

600 g káposzta

1 hagyma

5 g fokhagyma

1 tojás

4 evőkanál búzadara

só és bors ízlés szerint

zöldfűszerek ízlés szerint

Elkészítés:

Mossuk meg a káposztát a hagymát, majd reszeljük le őket a fokhagymával együtt.

Adjuk hozzá a sót, borsot, zöldfűszereket, tojást, és a lisztet.

Keverjük össze az egészet, majd hagyjuk állni 15-20 percig.

Egy kanál segítségével adagoljuk a keveréket a forró olajba.

Addig süssük, ameddig mindkét oldala aranybarnára nem sül.

Tálalhatod tejföllel, vagy bármilyen más feltéttel, amit kedvelsz!

Olvasd tovább

Szeptember 1-től minden 50 év felettit komolyan érintő változás lép életbe! Közel 2 millió ember érintett! Erre számítson ha elmúlott 50 éves:

2022. Szeptember 1-től minden 50 év felettit komolyan érintő változás lép életbe! Közel 2 millió ember érintett! Erre számítson ha elmúlott 50 éves:

Ősszel folytatódik az ingyenes program: 1,8 millió magyarnál előzheti meg a rákot

Végre országossá válik a halálozási statisztikákat vezető rák szűrése.Célja a kormánynak, hogy növelje az egészségben megélt életévek számát, valamint szeretné csökkenteni a korai halálozást.

Átadták a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vastagbélszűrési minták kiértékelését végző felújított laboratóriumát. A beruházásra 841 millió forint uniós forrást fordítottak.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az átadást megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a korai stádiumban felismert daganatokat, daganatmegelőző állapotokat jó hatásfokkal lehet gyógyítani, és Magyarország gyorsan reagált a 90-es években ezekre a törekvésekre. Emlékeztetett: a célzott népességszintű szűrések elterjesztése és korszerűsítése 1993-ban indult a méhnyakrákszűréssel, majd a 2002-ben a nők körében végzett emlőrákszűréssel, és a 2018 novemberében elindított vastag- és végbélrákszűréssel vált teljessé.

A miniszter kitért arra, hogy a méhnyakrákszűrést két-, az emlőszűrést három-, míg a vastag- és végbélrákszűrést szintén kétévente érdemes elvégeztetni. Ez utóbbi kétfázisú vizsgálat, először a beküldött mintákban a székletvért vizsgálják, és ha itt eltérést találnak, elvégzik a kolonoszkópos vizsgálatot.

Kiemelte, ezek a népességszintű szűrések az egészséges, panaszmentes emberek vizsgálatát szolgálják, és a cél, hogy olyan korai stádiumban jussanak diagnózishoz a szakemberek, amikor még jó gyógyulási eredmények várhatóak.

A miniszter szerint fontos lenne, hogy ezekre a szűrővizsgálatokat minél többen vegyék igénybe, hiszen például ha az emlőrákszűrésre a behívottak 80 százaléka elmenne, az 30 százalékkal csökkentené az emlődaganat okozta halálozás arányát.

Vastagbélrákszűrésre 750 ezer embert hívtak be, és csak harmaduk vette át a székletminta otthon történő levételéhez szükséges egységcsomagot. Ez nagyon alacsony arány – mondta a miniszter.

A második leggyakoribb halálok a daganat

Müller Cecília országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy szükség van a népességszintű szűrésekre, hiszen a daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri halálozás után. A daganatos megbetegedéseken belül a legtöbb halálesetet a vastag- és végbélrák okozza, ugyanakkor ezen elváltozások jól szűrhetők, korai stádiumban eredményesen kezelhetők.

Magyarországon évente tízezer új vastagbélrákos esetet fedeznek fel, és ötezren belehalnak a betegségbe.

A szakember elmondta, a vastag- és végbélrákszűrésre az 50-70 év közöttieket szólították meg, hiszen ebben a korosztályban a leggyakoribb a betegség előfordulása.

Szeretnék jobban ösztönözni a lakosságot, hogy vegyen részt a szűrésen, hiszen az eddig kiküldött 750 ezer meghívóra csak 260 ezren jelentkeztek. Közülük 230 ezren küldték vissza a székletmintát tartalmazó egységcsomagot.

A beküldött minták közül 21 ezer minta volt úgynevezett nem negatív, kolonoszkópos vizsgálatra 12 ezren mentek el, és

4600 esetben rákmegelőző állapotot, 670 embernél pedig már rosszindulatú elváltozást találtak.

Müller Cecília kiemelte, hogy a kétévente elvégzett székletvérvizsgálattal nagy biztonsággal kiszűrhető a rosszinduló elváltozás.

A felújított laboratórium óránként ezer minta elvégzését teszi lehetővé.

Olvasd tovább

Ápolónőként dolgozom, színes hajjal, tetoválással. Ma a boltban, egy nyugdíjas Nő rám nézett, és EZT találta mondani…

Munka után elmentem a boltba pár dologért. Fizetés közben a pénztáros ránézett a névtáblámra és azt mondta: “Hát mit csinálsz ott? Azt válaszoltam: “Ápolónő vagyok. „A lány folytatta: „Meg vagyok lepve, hogy hagyták, hogy így dolgozz. Mit gondolnak a pácienseid a hajadról? „Ezután megkérdezte a mögöttem sorban álló idős hölgyet: „Mit gondolsz a hajáról? “

A kedves idősebb hölgy azt mondta: “Semmi baj vele drágám, csak nem nekem való. “Aztán a pénztáros továbbra is megjegyezte, hogy náluk nem engedik meg az ilyesmit, még akkor sem, amikor gyorséttermiben dolgozott, és hogy megdöbbent, hogy egy ápolási intézet ezt megengedi”.

Nos, itt vannak a gondolataim. Nem emlékszem olyan időre, amikor a hajszínem megakadályozott abban, hogy életmentő kezelést nyújtsak egyik páciensemnek. A tetoválásaim sosem akadályozták meg, hogy megfogják a kezem, és ahogy rémülten és sírva fekszenek, mert az Alzheimer ellopta az elméjüket. A több füllyukasztásom soha nem akadályozott meg abban, hogy hallottam őket visszaemlékezni a jobb napjaikra, vagy hallgatni őket, ahogy kifejezik utolsó kívánságukat.

A nyelvpiercingem soha nem tartott vissza attól, hogy bátorító szavakat mondjak egy frissen diagnosztizált betegnek, vagy attól, hogy vigasztaljak egy gyászoló családot. Tehát, kérem, magyarázza el nekem, hogy a megjelenésem, miközben vidám természetemmel, szolgaszívemmel és mosolygós arcommal párosulva, hogyan tett alkalmatlanná az ápolói ellátásra, és nem tudom elvégezni a munkámat!

Olvasd tovább