2024. július 3., szerda

  • július 03, 2024
  • Ismeretlen szerző




A nagyszülők, dédszülők még névről sem ismerték az ételallergiát. Az azóta felnövő generációknál egyre nagyobb számban jelentkezik, akár lisztérzékenység, gluténérzékenység, és számos más allergia, ami mára szinte népbetegséggé vált.

Mi volt más 100-150 évvel ezelőtt, és mitől lettünk ennyire érzékenyek az elfogyasztott ételekre?

Erre kerestük a választ, hogy mik voltak a főbb életmódbeli különbségek….íme!

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak

Az ételek gazdaságokból kis piacokról vagy őstermelőktől érkeztek az emberekhez az 1900-as évek elején. Ebben az időben az élelmiszert tartósító szerek nem voltak még széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik megromlott, azt kidobták.

Ez azonban ritkán történt meg, mivel a megvásárolt termékeket gyorsan megfőzték, feldolgozták.

A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teli élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt.

Ez lehetővé tette számukra, a frissen termett zöldségekben gyümülcsökben és a frissen vágott állatok húsából származó tápértékben gazdag ételeket fogyasszák.

A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak.

2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel, sem az anyagcseréjükkel. Akkor és azt ettek, ami a szezonban termett. Nagyszüleink nem estek áldozatul a ma népszerű diéta hóbortnak, a kalóriák számlálásának, és más kóros fogyókúrás szokásnak. Azt ették, ami termett, és nem azt, amit a reklámok sugalltak számukra.

Akkoriban a reklámok nem jutottak el minden emberhez és az élelmiszeripar is gyerekcipőben járt, ezért kénytelenek voltak ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani. Megfelelő volt anyagcseréjük, hiszen a szervezetük igényei szerint étkeztek.

3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszerekkel. Feldolgozott ételek nem voltak, és étterembe menni is ritka luxus volt. Nagyszüleinkre ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak.

4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat

Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek konzerválják őket, a fogyasztók egészségének kárára. A mára jellemző nagyüzemi élelmiszer-előállítás az összes mesterséges összetevővel még kezdetleges volt a korai 1900-as években.

5. Megették az egész állatot, melyben megtalálható volt az ásványi anyagokban gazdag csont erőleves és a belsőségek is

Az állati csontokat megtartották vagy megvették, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, és mindig különleges helyet foglaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra becsülték gyógyító hatásuk miatt, és soha nem ment kárba.

6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek vagy azért, hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosok a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.

Amikor lázasak lettek, otthon gyógyították magukat. Ha rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyorshívó, de sokkal inkább bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt tudatosították vagy sem.

7. Sokat voltak a szabadban

Nagyszüleinknek nem volt lehetőségük bent maradni a lakásban és játszani a telefonjukkal vagy a számítógépen. A 18. század végén, a 19. század elején a lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozott.

Sokat voltak szabad levegőn, nem kellett edzőtermekbe járniuk, edzette őket az egész napi fizikai munka. A gyerekek pedig minden szabad idejüket a szabadban töltötték, kerékpároztak, hintáztak, fogócskáztak a tiszta levegőn. A városi lakosok is sokat mozogtak. Autót, vagy bérkocsit kevesen engedhettek meg maguknak, ezáltal néhány kilométer a munkahelyig, vagy a piacig természetes dolog volt.

Hogyan hatnak ezek a körülmények az ételallergiára?

A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket alkotnak, a szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek állnak. Ha a táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejt, minden szövet és szerv integritása sérülést fog szenvedni, és nő a valószínűsége, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki.


Keresés ebben a blogban

Havi legjobbak

Ezeket láttad már

Heti legjobbak