Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának, valamint az Idősek Tanácsának elnöke augusztusban a nyugdíjak 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől. A szervezet elnöke szerint az elszálló árak, a magas infláció miatt lenne szükség az emelésre.
Erre válaszolt Varga Mihály pénzügyminiszter, aki kiemelte:
a kormány rekordmértékben emelt nyugdíjat, mert a brüsszeli szankciók és a háború hatalmasra duzzasztotta a magyar inflációt. Amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke januárig visszamenőleg – a törvényben előírtak szerint –, novemberben lesz nyugdíjkorrekció.
Juhász László szerint a válaszból épp a lényeg hiányzott. Ugyanis a törvény előírja a novemberi korrekciót, a becsült adatok alapján, de a becslést nem ellenőrzi semmilyen másik szerv.
A másik baj, hogy az év végi emelés az évközi magas árakkal nem tud mit kezdeni.
Az év végi kiegészítéssel májusban nem lehet kiflit, tejet venni.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az is lehet, hogy elmarad a novemberi emelés, bár szerinte a kormány ezt nem meri meglépni.
Azonban a kiegészítés csak akkor maradhat el, ha a KSH a januártól augusztusig tartó időszakra vonatkozó adatai szerint az infláció mértéke meghaladja az év egészére várható 15 százalékot. Közben a Magyar Nemzeti Bank 16,5–18,5 százalékot prognosztizál, az elemzői várakozások 18 százalék körül ingadoznak.
A kormány eközben azt hangoztatja, hogy a gazdaság nagyon pörög, az inflációt sikerül letörni, így októberben már egy számjegyű lehet az infláció - ami azt is jelenti, hogy nincs szükség a nyugdíjkorrekcióra, mert az éves számok jól muzsikálnak.
A szakértő szerint súlyos politikai következményei lennének ennek a döntésnek.