október 19, 2022
Ismeretlen szerző
A hadkötelezettség szabályai Magyarországon: így mozgósítana a honvédség, ha megtörténne a baj – Ez a vészforgatókönyv
Mi történik abban az helyzetben, ha az ukrán- orosz háború olyan komolyra fordul, hogy szükség lehet a hadrafogható férfiak és nők mozgósítására – erről kérdeztük Dr. Kladek András, nyugállományú ezredest, aki korábban a HM-ben haderőszervezési, mozgósítási és hadkiegészítési-kiképzési kérdésekkel foglalkozott.
Ez a vészforgatókönyv
Ha idegen hatalom részéről fegyveres támadás veszélye fenyeget, a parlament kétharmados döntésével - a kormány előterjesztése alapján – kihirdetheti a megelőző védelmi helyzetet, magasabb szintű veszélyezettség esetén pedig, például ha igazolható az idegen hatalom támadó szándéka, a rendkívüli állapotot. Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, a megelőző védelmi helyzet kihirdetésekor, a hadkötelezettség bevezetésével beindulhat a magyar haderő hadkiegészítési gépezete: a sorozóközpontokból kimennek a berendelő felhívások, és elkezdődik a behívottak egészségügyi alkalmassági vizsgálata, majd kiképzése – tájékoztatott az első lépésekről az ezredes.
Kit soroznak be elsőként?
Főszabály, hogy rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben a haza védelmére irányuló katonai szolgálat a társadalom egy meghatározott rétege – elsősorban a 18 és 50 év közötti férfiak – számára alkotmányos kötelezettség. Az ezredes elmondta ugyanakkor, hogy nem ez lenne az első lépés, először a mintegy 11 ezer önkéntes tartalékos mozgósítására kerülhet sor. Ők azok, aki már megkapták a 6-8 hetes alapkiképzést, képzettségüknek megfelelően ki is jelölték a szolgálati helyüket, és rendszeresen vesznek részt kiképzéseken. A katonák nem csak harcoló beosztásokat látnának el, hanem területvédelmi, támogató és logisztikai feladatokat is. A mintegy 26 ezer fős tényleges állománnyal együtt ez a létszám adja a magyar haderő gerincét.
A következő lépcsőfoknál - ha fokozódik a helyzet - azok várhatják a behívóparancsot, akik voltak már katonák, és “szagoltak puskaport” - fogalmazott a szakértő, hiszen egy ilyen kiélezett helyzetben a hadsereg számára az a legértékesebb erőforrás, aki katonaként kapott kiképzést és így rövid időn belül alkalmazható. Itt egyre inkább azokra számíthat a hadsereg, akik kiváltak a tényleges állományból, illetve önkéntes tartalékos kiképzést kaptak, hiszen a sorkatonaság eltörlése – 2004 - óta már eltelt annyi idő, hogy az akkor legfiatalabb – 18 éves - besorozott katona is közel van a 40. évéhez, és ugyan a törvényi szabályozás lehetővé tenné, rájuk ebben a körben már nem nagyon számíthat a fegyveres erő.
Kladek azt is elmondta: egy friss behívott, aki még egyáltalán nem volt katona, csak a kiképzési időszak letelte után vezényelhető fegyveres szolgálatra, tehát ezen fiatal férfiak behívása szerepel utolsó helyen a mozgósítási tervben.
A honvédelmi törvény szerint a családosok mentességet kaphatnak a fegyveres szolgálat alól, mint ahogy a betegség miatt is kaphat felmentést a hadkötelezett.
